Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1940

gítolt kénsavat öntünk a henger nyakáig, majd ebbe beleillesztjük a biztosító tölcsért. Most egy porcelláncsészében szappandarabkákból szappanos vizet készítünk s az elektromos áramot a parafadugón átvezető drótvégeken a platinalemezekhez vezetjük. Amikor a fejlődő hidrogén és oxigén a gázvezető csőből a levegőt már kiűzte, a cső végét a porcelláncsészében levő szappanoldat szintjére vezetjük, ahol sok szappanbuborék keletkezik. Ha az elektromos áramot kikapcsoljuk és a gázkeverék által felfújt szappanbuborékokhoz égő gyújtóval közeledünk, azok erős csattanással gyulladnak meg és égnek el. A robbanó gázkeverék a durranógáz. Mielőtt gyújtót gyújtanánk, a szappanbuborékokat tartalmazó porcelláncsészét vigyük távol a készüléktől és az elektromos áramot kapcsoljuk ki.). * 26. Milyen alkotórészből áll a levegő ? (Üvegkádba 6-8 cm magasságig öntsünk vizet, állítsunk bele egy felül dugóval elzárt üvegharangot. Meggörbített drót végére erősítsünk egy kis gyertyát s meggyújtva vigyük azt a vízből kiemelt henger alá, s a hengert engedjük ismét a vízbe. A gyertya mindjobban gyengülő lánggal ég, majd elalszik, ugyanakkor a harangban a víz felemelkedik. Mi ennek a jelenségnek a magyarázata ? Milyen alkotórészekből áll a levegő ? Mi történik, ha az üvegharang dugóját eltávolítjuk ?). 27. Hogyan állapíthatjuk meg pontosan a levegőt alkotó nitrogén és oxigén arányát az llosvay-féle levegőelemző készülékkel ? (A készülék U alakú csövét megtöltjük vízzel az öt térfogatrészt feltüntető legalsó vonalig. Az osztályzattal ellátott csőrészbe két drót nyúlik a csövet elzáró dugón keresztül, a két drótvéget vékony platinadrót köti össze ott, ahol a dugóból kivezető harmadik drót egy kis csészében végződik. Ha a csészébe megszárított foszfordarabkát teszünk s a dugóval az üvegcső végét erősen elzárjuk, majd a két drótvéget elektromos áramba kapcsoljuk, a platinadrót izzani kezd és meggyújtja a foszfort, mely mindaddig ég, míg az osztályzattal ellátott térben rendelkezésére álló levegőt fel nem használta. Amikor a foszfor elalszik, a víz az első térfogatrészt megtölti. Mit bizonyít ez a kísérlet ?). 28. Főzőpohárba öntsünk cseppfolyós levegőt! Figyeljük meg, mi történik! (Drótra függesztett izzó széndarabkát tegyünk bele! A drót végét ruhával fogjuk meg! Cérnaszálra függesztett virágot, falevelet, almát, tojást stb. tartsunk bele fél percig s kalapáccsal törjük szét őket! Hegyesen végződő vékony üvegcsőbe töltsünk higanyt és függesszük cseppfolyós levegőbe; vegyük ki, törjük szét kalapáccsal az üvegcsövet és ruhával megfogva, próbáljuk a higanyszöget deszkába verni! Kellő óvatossággal járjunk el!). 29. Konyhasóból fejlesszünk klórgázt! (Egy súlyrész konyhasót keverjünk össze öt súlyrész barnakővel és öntsünk a keverékre hígított kénsavat. Ha a lombikot gyengén melegítjük, zöldessárga, köhögésre ingerlő gáz fejlődik. Kísérlet alkalmával nagy gonddal és óvatossággal járjunk el. A kísérletet gázfülkében kell végezni. A fejlődő klórgáz sok sósavat hoz magával, ezért a lombikot kevés vízzel megtöltött mosópalackkal kötjük össze. Innen a gázt az u. n. szárítócsőbe vezetjük, ennek klórkalciumtartalma a klórgáz nedvességét visszatartja, úgyhogy a tovább áramló gáz már teljesen száraz.). 30. Hogyan bontja el a klórgáz a terpentint? (Klórral töltött üveghengerbe terpentinnel átitatott vékony vászondarabkát mártunk. A terpentin hidrogénje a klórral sósavvá lesz és ezt az átalakulást olyan nagy hőfejlődés kíséri, hogy a vászondarab meggyullad és fekete füsttel ég.). — 14 -=