Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1939

ábra tünteti fel. Ezen az ábrán az A)-val jelölt épületszárnyban a tantermek, a B)-vel jelölt szárnyban a díszterein és a szekciók, valamint a diákjóléti intézmények, a C)-vel jelölt szárnyban pedig a testnevelési oktatás helyiségei nyertek elhelyezést. E meggondolás szerint a tantermi épület alagsor, föld­szint és 2 emelet, a B) szárny a 2 emeletre terjedő dísztermen kívül, föld­szint és további 2 emeletet foglalt volna magában, viszont a C) szárny földszintes megoldásúnak lett elgondolva. Az elrendezés ekkénti kialakításá­nál szem előtt tartatott az a körülmény, hogy a teleknek mintegy 2 méteres padkája volt, vagyis a Malomcsatornapart felé eső telekrész 2 méterrel mé­lyebb fekvésű volt, mint a Jókai-utca és a felső telekrész szintje; így a tornateremnek ezen szintkülönbözetbe való behelyezésével biztosítani lehe­tett a felső, játszóudvarnak szánt terület jó levegőzését, viszont a játszó­udvar benapozását a B) szárnynak északi oldalra való elhelyezésével lehetett elérni. A B) szárny északi oldalra eső helyiségeinek levegőjét a? a kö­rülmény biztosította, hogy a telektömbnek a Nagy Sándor-utca felé eső tel­keire a városrendezési terv a határsávos beépítést írta elő. A terv ekkénti kialakítását az is indokolta, hogy egyrészről kívánatos volt a tornaterembe fedett és fűtött helyiségen át való bejutás biztosítása, mégis a B) szárny felépítését le kellett venni a r napirendről, minthogy a felmerült költségek e szárny létesítését kizárták. így az építkezés első me­netében csupán a tantermi és tornatermi épületszárny került kivitelre. Az iskola ekkénti kialakítását a 7. sz. ábra tünteti fel, mely távlati kép vilá­gosan mutatja a fennálló szintkülönbözetet és az építmények mikénti elhelyezését. A munka során előállott alapozási nehézségek — amelyekről a ké­sőbbiekben fogunk megemlékezni — a boldogult Apát Urat arra késztették, hogy az alapozással felmerülő többletköltségek megtakarítása érdekében megvásárolja a Rend a szomszédos, u. n. Kégl-féle telket, mely az 1. sz. ábrán látható helyszínrajzon 257. számmal van jelölve. Ez a gondolat azonban akkor merült csak fel, amikor az épület már nagyjában állott. Az u. n. Kégl-féle telek megvásárolása új helyzetet teremtett és így az 5. sz. ábrán feltüntetett elhelyezés kialakítása vált lehetségessé. Ez az újabb elrendezés lényegében abban tért el a korábbi elrendezéstől, hogy a B) ke­resztszárnyban csupán diákjóléti helyiségek létesülnek, viszont a szekciók az új telken épülő kétemeletes épületszárnyban nyernének elhelyezést. Ezen elrendezésnek az a rendkívüli nagy előnye volt a korábbi és a 4. sz. ábrán feltüntetett elrendezéssel szemben, hogy a nagy építmények nem kerülnek a Várárokba és így az alapozással kapcsolatban lényeges megtakarításokat lehet várni. A játszóudvar területe is így megnövelhetővé vált és mindenek­fölött légcsere szempontjából látszott kívánatosnak ez a megoldás, azáltal, hogy a B) szárny csak földszintes kiképzésű lesz. A tervek készítése során irányító elvként vezetett az, hogy a régi gim­názium, a Ciszterci-templom hátsó homlokzata és az épülésre kerülő új gim­názium teret fog bezárni. Ez a körülmény indokolta, hogy a tervezett új gimnázium főpárkánya, a régi előbb említett épületek főpárkányával egyező magassággal épüljön meg és ezzel a kialakításra kerülő tér megjelenése előre biztosíttassék. Homlokzatképzés szempontjából további irányelvként az ve­zetett, hogy olyan modern homlokzat készüljön, amelyen bár semmiféle ci­coma ne alkalmaztassék, mégis bizonyos archaizáló jelleget viseljen (L. 15., 16. sz. ábrákat) és legfőképen kerestem a megoldás során, hogy úgy alap­rajzilag, mint homlokzatilag egyszerű és áttekinthető megoldást találjak. Az alaprajzi és a homlokzati kiképzések ennek megfelelőleg terveztettek. — 16 • —

Next

/
Oldalképek
Tartalom