Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1938

VII. Ifjúsági egyesületek. Mária-kongregáció. Tartottunk 30 gyűlést. A jelöltek számára külön 19 gyűlést. A magisztrátus ötször ülésezett. 10 gyűlést a kápolnában tartottunk. A prézes 1. a kongregáció célkitűzéséről, 2. a szabályok fontosabb pontjairól, 3—10. a gyakorlati Vláriatiszteletről beszélt. Ezenkívül tartottunk 1 szentórát a templomban ; 2 ankétot az eucharisztikus szakosztály rendezésében ; 5 - 5 karitatív, sajtó- és missziós szakosztályi gyűlést ; 1 nyilvános díszgyűlést a sajtó- és 1 zártkörű díszgyűlést a missziós szakosztály rendezésében ; 7 csoport-, majd folytatólagosan »beszámoló gyűlés«-t; nyilvános Immaculata-ünnepséget a gimnáziumi énekkar és vonós zenekar közreműködésével, zártkörű karácsonyfaestet, ünnepélyes zárógyűlést. Az ünnepségeken és díszgyűlésen a fiúk a következő tárgyakról beszéltek, illetve olvastak fel. A Szűzanya alázatossága, szelídsége és áldozatkészsége. — Hűség a Szűzanyához és a kongregációhoz. — A magyar keresztény fiatalság hitvallása. — A XX. század magyar irodalma. A katolikus modern irodalom. — A buddhizmus. — De Veuster Dámján atya, a leprások apostola. — A szaléziánusok missziós munkája. Az ünnepségek és díszgyűlések programmjain még ének-, zene- és szavalatszámok ill. kórusok szerepeltek. Az eucharisztikus ankétokon az alábbi témák kerültek megbeszélésre. Mi volt a hatása a XXXIV. nemzetközi eucharisztikus kongresszusnak a diákság és a felnőttek lelkisége szempontjából ? — Van-e a szentmisének jellemnevelő hatása ? Van-e a gyakori szentáldozásnak hatása a diákságra a tanulás szempontjából ? Van-e hatása a gyakori szentáldozásnak a diákság viselkedésére (otthon, az iskolában, a szórakozásban) ? Mivel magyarázhatom, hogy a gyakori szentáldozás hatását nem tapasztalom néhány gyakran áldozón ? — Mit kell tennem, hogy a szentáldozás gyümölcsei rajtam is észrevehetők legyenek? — A második ankét »Az eucharisztikus áldozat és a misztikus Krisztus« címen folyt le s 5 előadás világította meg a témát dogmatikus, liturgikus és aszkétikus szempontból, a szentmise menetét élményszerűen követve. Mindkét előadássorozat számos gyakorlati hozzászólást váltott ki. A karitatív, sajtó- és missziós szakosztály egyidőben, de külön-külön tartott gyűlésein 1. ismertették az évi munkaterveket s megalakították az egyes csoportok »familiáit« ; 2-4. adminisztrációs ill. propagandaügyekről tárgyaltak, megbeszélték és kiosztották a munkát; 5. levonták az évi munka tanulságait s programmot adtak a vakációra. A 2—4. gyűléseken még az alábbi előadások szerepeltek : a) a karitatív szakosztályi gyűléseken : A szociálizmus mint védekezés a társadalmi, jogi cs gazdasági igazságtalanságok ellen. — A proletariátus. - A marxizmus és előzményei. — A >Rerum novarum«-körlevél ismertetése. — A Déldunántúl szociális helyzete, különös tekintettel Somogyvármegyére. — A »Prohászka-munkaközösségek«. — Prohászka társadalomszemlélete. - A szabadkőmívesség. — Németh A. «A naposabb oldalon« és Aradi Zs. »Az európai forradalotn« c. könyvének ismertetése A szakosztály minden tagjának könyvtárunk legalább 2, karitatív ill. szociális tárgyú könyvét el kellett olvasnia s arról írásban beszámolnia. A legsikerültebb ismertetéseket a szakosztály gyűlésein felolvasták. Továbbá írásban felelniök kellett e körkérdésekre : Kik agilisabbak, a katolikus vagy a nemkatolikus vezetők? — Miért akarják kivenni a katolikus intézmények kezéből a jótékonyság gyakorlását? A Rerum novarum« melyik kijelentését tartom a legfontosabbnak és miért ? — 78 —