Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1938

Zoltán, Tóth Endre, Viola Endre, Winkler Károly II., Asztalos Géza, Farkas István, Franki István, Gergő Béla, Király Zoltán, Kosztolányi József, Kovács Béla, Lányi János, Pallay István, Papp László, Ringhoffer Ernő, Szász István, Szerencse József, Tóth István, Weiland László, Vörös János, Zoltay Endre V., Antal Károly, Bernáth Jenő, Bocsor Lóránt, Bognár István, Falvay Ferenc, Farkas Tibor, Ferenczi Sándor, Fésűs Mátyás, Jeszenszky Lajos, Kő Ferenc, Kőnig Károly, Laczkó György, Philipp István, Radóczy Imre, Raffay László, Regős Imre, Sztraka János VI. o. tanulók alkalomszerű költeményeket szaval­tak. A rendkívül gazdag műsort számos énekszám tette hangulatossá és változatossá. Szaktárgyi kirándulások. Október 12-én az V. osztály Lakatos Dénes dr. tanár vezetésével tanul­mányozta az őszi országos vásárt és annak forgalmát. A rajz keretében egy-egy órás szaktárgyi kirándulást tett a második, hatodik és hetedik osztály december 3-án és 5-én az Iparművészeti Tár­sulat helyi kiállításának megtekintésére. Az ötödik és hatodik osztály ugyancsak rajzórák keretében a székesfehérvári múzeumot látogatta meg. Április 21-én a VI. osztály, május 4-én a II. osztály, május 31-én az I. osztály a Múzeum madárgyüjteményét tekintette meg. Május 17-én Koronczay József dr. iskolaorvos a VII. osztállyal egész­ségügyi kirándulást szervezett. Megtekintették ennek keretében a helybeli Mentőegyesület OTI és a Szentgyörgy-közkórház helyiségeit és egészség­ügyi berendezéseit. Június 2-án az V. osztály a Bőrgyár-dűlőben a tavaszi flórát tanul­mányozta. Természetvédelem. A természetrajzi tárgyak tanítása közben, de máskor is minden adandó alkalommal rámutattunk arra, hogy az isteni kéz alkotásának, a természetnek remekei tele vaunak élettel, gondolatokkal, színekkel és összhanggal. A ter­mészet üde erői, a rétek és az erdők színpompája, a Mindenható dicséretét zengő madárvilág tarka változatossága csakúgy, mint a nyugodni vágyó ter­mészetnek fáradt ritmusú életereje, az ég ragyogó csillagtábora, a természet óriási és félelmetes erőmegnyílvánulásai, vagy a parányi sejtben mozgó és lüktető élet egyformán a hatalmas Isten fönségét és nagyságát hirdeti. Fátyo­lozott szemmel jár, aki Istent a természetben nem látja meg, szép- és har­mónia-érzék hiányára mutat, hi műveit nem becsüli, eldurvult lélekről tesz tanúságot, aki ezt az összhangot megbontani törekszik. Amikor óvjuk és védjük a csicsergő madárvilágot, vagy amikor a fák és cserjék életét akarjuk kimélni a durva kéztől és az erőszakos pusztítástól, a természet Alkotóját tiszteljük műveiben. Ennek a gondolatnak sokféle gyakorlati megnyilvánu­lását állandóan igyekeztünk ébren tartani és tettre változtatni. A természet szemlélete és beható vizsgálata lépten-nyomon a megél­hetésért való küzdelmet, a munkás élet követendő példáját tárja elénk. A ter­mészet változó, de mindig igaz arculata az őszinteséget tükrözi, legkisebb vizsgálóját is egyeneslelkűségre készteti. Tárgyai, jelenségei és eseményei sok igazi értékre mutatnak rá, melyeket az emberi közösségekben hiába keresünk. Ha itt-ott alkalmas utalásokkal ráeszméltetjük tanítványainkat ezekre az Istentől adott gazdagságokra, bizonyára hasznos munkát végzünk a lélek nemesítése érdekében is. Az ilyen módon kicsiszolt és kifinomult — 66 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom