Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1938

Május 2-án Anyák napján a felső osztályú tanulók előtt Marschall Rafael tanár, az alsó osztályú ifjúságunk előtt Czigler Ábel dr. tanár emlékezett meg az anyai szeretet és önfeláldozás heroiztnusáról. Május 6-án az intézet udvarán összegyűlt szülők és osztályok jelenlétében a VIII. o. fuvószenekara eljátszotta az »Üres a fészek« c. dalt, ezután Say Rudolf, VIII. o. t. búcsúzott a végzett VIII. osztály nevében a diáktársaktól, a tanári kartól és az intézettől és koszorút helyezett a hősök emlékművére. Schmidl Ferenc, I. o. t. kedves kis beszédet mondott és nefelejcscsokrot adott a »ballagó« diákoknak, akik azután szülőikkel együtt körüljárták az öreg iskolát s megkoszorúzták a rendház homlokzatán levő Vörösmarty-, Virág- és Ányos-emléktáblákat. Május 31-én, vasárnap a Hősök Emlékünnepén hódolt intézetünk hős halottaink emlékének. Június 25-én, Te Deum évzáró ünnepségén Farkas László VIII. o. t., Dr. Kétly Károly intézetünk egykori tanítványa, hires orvos-professzor emlékének hódolt születése 100. évfordulóján. Értelmi nevelés. Az értelmi nevelés kapcsán nem elégedtünk meg csupán a szaktudással. Tudjuk, hogy a nevelő-oktatáshoz ma rátermettség, magas erkölcsi érzék, pedagógiai és egészségvédelmi ismeretek is szükségesek ; de szüksége van minden oktatónak lélektani, karakterológiai és fejlődéstani tudásra is, mert csak így ismerheti meg tanítványait, és csak így találhatja meg a megfelelő módszert, azaz így alkalmazkodhatik csak a gyermek egyéniségéhez. A modern pszichológia magállapításának megfelelően a hosszas előadó és számonkérő módszert, mint terméketlent mellőztük, nem az emlékezetre, hanem a gondolkodásra, a következtetés és fogalomalkotás képességének kitermelésére helyeztük a fősúlyt. Nem mellőztük az ifjú természet cselekvési vágyát, alkotó kedvét, és öntevékenysége közreműködésével sajátjukká törekedtünk tenni a tudomány igazságait. Oktatásunk négy tényezővel vetett számot : tanterv, módszer, tanár és tanuló. A tanterv az anyag elrendezése és kijelölése, élet nélküli merev keret, melybe az életet, a vérkeringést a módszer viszi bele. A megfelelő módszert kidolgozza és működésbe hozza a tanár s végül a tanuló megvalósítja a tanterv megalkotását, a módszer kidolgozását és a tanár célkitűzését. A tanítási anyagot a VKM. 38.804/1926. és 109.646 1938. sz. a. kiadott Tantervek és Utasítások szerint minden osztályban elvégeztük. A fenti rendelkezések a középiskola feladatává teszik, hogy »európai műveltség színvonalán álló, de a leghatározottabban nemzeti irányú műveltséget« adjon ; e végből a tanítás középpontjába a legtágabb értelemben vett nemzeti tárgyakat teszi. E nemzeti tárgyak : magyar nyelv, irodalom, művészet; a történelem az állami, gazdasági, társadalmi ismeretekkel együtt; föld- és néprajz s bizonyos mértékben a latin nyelv. Hogy pedig ezek a nemzeti tárgyak minél szorosabb egységet alkossanak, a dolog természeténél fogva tekintettel kell lenniök egymásra, egymást segítik, egymást kiegészítik. E szorosabb egység megteremtése az u. n. koncentrációt, tantárgykapcsolást ma még szükségesebbé teszi, mint tette valaha. A tantárgykapcsolás tanítási és nevelői értéke s lényege egészen kidomborodik előttünk, ha a szokottabb »koncentráció« szó fogalmából indulunk ki ; koncentráció csak akkor lehetséges igazán, ha van centrum, vagyis egy-egy osztály nemzeti tárgyainak anyagcentrumát nemzeti életünknek azonos megnyitatkozása, korszaka keretezi. E tervszerű — 50 —