Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1938

Hódolva Néked itt ma, ó szent és hős király, mi esküvést teszünk a nagy mult romjainál, hogy életed leckéjét megőrizzük híven, s aranybetükbe rójjuk minden magyar szivén. Ó kérjed Megváltódat, kérjed a Szűzanyát: óvják e gyötrött népet minden viharon át, s amely ha gyakran vétett, mindig megszenvedett, István úr, szent királyunk, vezesd e nemzetet! Az ünnepi beszédet Dr. Halla Aurél ny. kereskedelmi államtitkár mondja ciszterci diákleikének teljes meggyőződésével és ragyogásával: A székesfehérvári ciszterci gimnázium, amely az újonnan emelt és rendeltetésének átadás előtt álló épületekkel kibővülve élteti és fejleszti az ősi magyar katolikus szellemet, az 1921. évben írta Szent István nevét az intézet homlokára és 1927 óta, immár 11 esztendőn át megkapó ténnyel hódol minden esztendőben Szent István emlékének. Evvégi értesítője első lapjain ugyanis más közleményektől és szövegektől elkülönítve, ezt az ódonba faragott állandó mondatot közli: »Első szent királyunk cselekedeteinek lélekragyogása lett — névleg is a híres káptalani iskola folytatásának homlokcsillaga, amikor intézetünk címzését Szent István nevével gazdagítottuk.« Ez a klasszikusan tömör mondat élesen megvilágítja és összefoglalja az intézet történetét, múltját, jelenét és szellemét. Ennek az intézetnek az őse tényleg az a káptalani iskola volt, amelyet még Szent István alapított. Ezt a híres káptalani iskolát a török hódoltság megszüntette, de a törökök kivonulása után 1688-ban már újra éledt, s rövid megszakítás után, 1724 óta, tehát 214 esztendeje, előbb a jezsuiták, majd a pálosok vezetése alatt, 1813 óta pedig, tehát 125 esztendeje, ugyanazon falak között az ősi ciszterci rend vezetésével hirdeti a katolilicizmus, a tudomány és a nemzeti gondolat eszméit és eszményeit. Évszázadok lelke él e szent falak között, évszázadoké, melyek semmiségek az isteni örökkévalóság mérhetetlen idővégtelenségében, eltörpülnek nemzeti létünk századai, ezredéve mellett is ; az egyének, az egyes emberek, a falak közül kikerült tanítványok seregeinek étettartamához képest — történelmi nagyidő ez és különösen felemelő és megható, hogy ez a nagy idő egyúttal annak is a bizonyítéka, hogy a Tízparancsolat negyedik parancsolata: tiszteljed apádat és anyádat, hogy hosszú életű lehess a földön, nemcsak az emberre, hanem az emberi intézményekre, erre az alma materre is érvényes. Ennek az intézetnek hagyománytisztelete, az ősi magyar nemzeti géniuszhoz, Szent István szelleméhez és Krisztushoz való törhetetlen ragaszkodás biztosította és biztosítja évszázadokon keresztül fennmaradását és megbecsülését. A ciszterci rend nem Szent István nevével és nem ebben az intézetben csatlakozott Szent István szelleméhez A ciszterci rendet 1098-ban, tehát csak 60 évvel Szent István halála, 15 évvel szentté avatása után alapította Szent Róbert a mai francia földön, akkor Burgund hercegségben, a mai Cisteaux, akkor Cistercium völgyében s az első ciszterci apátság csak 1142-ben, aminek négy év múlva 800 esztendeje lesz, települt hazánkba, az akkor Cikádornak nevezett mai Bátaszékre. A szellem azonban, melyet magával hozott, már akkor tökéletesen egyezett a királyságalapító nagy magyar szentnek, Szent István királynak szellemével. Milyen volt ez a szellem ? A történelem ezt a szellemet úgy jelöli meg, hogy a clunyi szellem. Kétségtelenül ez a clunyi szellem volt Szent István szelleme. Szent István tanítómesterei és munkatársai egytől egyig a Clunyban kivirágzott s a XI század küszöbén már egész Európában szétáradt szellemi irányzat képviselői voltak. Maga István király levelezésben állott a reform-mozgalom - 25