Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1933

38 — (Lovasberény), dr. Riffer Géza városi tiszti főorvos, dr. Keczán Liviusz orvos, Szilágyi András nyug. MÁV főintéző (Miskolc), Körmendy Péter gazdasági főfelügyelő (Szombathely), Meszleny Géza miniszteri tanácsos (Budapest), Sztankovits Lajos jószágfelügyelő (Békéscsaba), dr. Kisteleki Károly nyug. városi tiszti főügyész, B. Szabó István író, Mészáros István apátkanonok és dr. Buder Gyula ügyvéd (Mór). 6. A jelen esztendő június 3-án a 15 éve érettségizettek látogattak haza: Ambach András jegyző és felesége, kisfia, Csernay László vár. számvevő, Farkas László bankfőnök, Dr. Geiszt Irma (Kaufmann Pálné) tanár, Hartyányi Ferenc gyógyszerész, dr. Homolya László ügyvéd, dr. Károly Győző orvos, dr. Keszey István tanár, Kiss András fűtőházfőnök, Knezits János vállalkozó és felesége, Léber Kálmán mozdonyvezető, dr. Nagy Lóránt gyógyszerész, Noficzer Ferenc mérnök és felesége, Noll Ferenc intéző, Nyári Béla hentesmester, Péntek István jegyző, dr. Rőhlich Károly orvos, egyetemi m. tanár, Szlatényi Béla intéző és felesége. 7. Június 17-én negyedszázados összejövetelt rendeztek; Bogár Pál erdőmérnök Tés (Veszprém m.), gróf Eszterházy László nagybirtokos (Sárosd), dr. Frank István ügyvéd (Budapest), vitéz Hangay Imre O. T. I. számtanácsos (Budapest), Havranek László könyvelő (Győr), dr. Incze Nándor ügyvéd (Székesfehérvár), dr. Kozma Dezső fogorvos (Celdömölk), dr. Kövesdy Viktor járási állatorvos (Pápa), Nagy Mihály erdőmérnök (Budapest), Noszkó János állampénztári tiszt (Székesfehérvár), dr. Oroszlán Zoltán múzeumi őr (Budapest), dr. Révész Amadé ciszt. r. tanár (Székesfehérvár), dr. Rieder Jenő orvos (Kálóz), Udvardi Ignác plébános (Mány), Medzibrodszky Ignácné gyógyszerész (Jászalsószentgyörgy), Say József magánzó (Balatonfüred), Pálföldy Margit írónő (Budapest), dr. Paumer Odiló bencés tanár (Győr), Stolcz Károly birtokos (Isztimér), Perczel István tanító (Székesfehérvár), Fábián Béla ciszt. r. tanár (Pécs). A találkozók mind hazajönnek az Alma Mater ölelő keblére... Amikor az élet viharos, lélekpróbás küzdelmeibe sodródott diákjaink vissza-visszatérnek, első útjuk az Istenházába vezet, melynek boltozatos áhítatában a Mindeható oltáránál hálát zengenek és harmatozó áldást esdenek magukra s az itt fejlődő testvérutódokra. A templomi kegyelemkérés után nevelőiknél tisztelegnek, majd a világharcos hősök és az elhalt mesterek s az elköltözött osztálytársak kegyeletének áldoznak. S már találkozásuk első pillanatában megnyitják csodálatos kincsesházukat, amelyből előkeresik a szebbnél-szebb s talán mindig kedvesebb diákemlékeket; előrakosgatják, megforgatják, megmegsimogatják és a ciszterci diáklélek szikrázó színeivel meg-megragyogtatják. Hánytorgó jelenünk smaragdszigetjei ezek, amelyen megpihenhet lelkük bolyongása... Bájos keretek közt és a legbensőbb átérzéssel folyt le az 1884-ben végzettek ünnepsége. Amikor júnnius 9-én délelőtt 10 órakor Tedeumi búgásba dobbant a „Náci"-nak hatalmas szíve, megindult a jubilánsok kedves serege és vonult diákjaink zúgó éljenzése közepett, de teljes csendben s a megszokott rendben, hogy további sorsukat felajánlják az Úr oltáránál. Szentmise után — a díszteremben — iskolánk kipróbált, ciszterci szellemének hódoltak, majd egykori tanáruknál, Dr. Vass Bertalan ny. főigazgatónál tisztelegtek. Áldoztak diákhőseink vértanuságának, a Hosszú-temetőben pedig fájókérő lélekkel imádkoztak boldogult tanáraik és társaik pihentető sírjánál. A napsugaras délutánt és csillagos nyári estét Schlammadinger Lajos öreghegyi nyaralójában töltötték, hogy mindent elmondjanak, amit ők cselekedtek „akkor" és amit már annyiszor megrepetáltak, ami öregdiáklelküknek szépsé-