Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1933
- 15 — tribuere vertere = felróni, betudni valamiül, tartani valaminek jelentéssel. A francia megfelelő igék mellett is áll datif. Étre á vendre, donner á bőire, se donner á quelque chose, donner lieu, matiére á quelque chose s'abandonner á quelque chose, attribuer= tribuere etc. A latinban véghatározó dativus áll még mittere venire mellett is. V. ö. aller-venir. Pl. Nous sommes allés á son secours. V. ö. auxilio venire amico. Véghatározó dativust találunk végül bizonyos csonka mondatokban, amelyek aller venir stb. igék elhagyásából keletkeztek. Ilyenek: au secours! au voleur! au feu! aux armes! á La porté!, á votre santé! au r&voir!, etc. Igenevek. A latin igenevek közül a franciában megvan a főnévi igenév (Infinitif), a melléknévi igenév (Participe) s a jelenidejű melléknévi igenévből en viszonyszóval képzett gérondif. Infinitif. A francia infinitif-nek a latintól eltérőleg csak két alakja van; infinitif présent és inf. passé. Jelentése azonos a latinéval: főnévi igenév, cselekvést jelentő főnév. Mondattani szerepe, különösen összetett mondatok megrövidítésében tágabb, mint a latin infinitivusé. Az infinitif lehet, mint a latinban 1) alany, mint ilyen rendesen a mondat elején áll. Pl. Promettre et tenir sont deux. V. ö. Dulce et decorum est pro patria móri. 2) Lehet az infinitif tárgy a latinnal megegyezően az olyan mondatokban, amelyeknek állítmánya abbanhagyást, akarást, képességet, kívánást stb. jelentő ige, minők: laisser, fairé, vouloir, souhaiter, oser, devoir, savoir, aimer mieux, préférer etc. Pl. Je sais chanter et danser. V. ö. Vincere scis Hannibal, victoria utí nescis. 3) Lehet az infinitif a mondatban határozó. A latinnal megegyezően a mozgást, helyváltoztatást jelentő igék után célt fejez ki. Ilyen igék: aller, courir, envoyer, monter, retourner, venir, voler etc. Pl. Je cours porter cette lettre á la poste. V. ö. Proteus pecus égit visere montes. A latinnal egyezően alanyi és tárgyi mellékmondatot helyettesít bizonyos érzéki észrevételt (regarder, voir, entendre, écouter). gondolatot, véleményt, mondást és állítást jelentő igék (verba sentiendi et dicendi) után. E szerkezet az accusatif avec l'infinitif a latin acc. c. inf. szerkezettel azonos. Pl. Je vous vois venir. V. ö. Videó puerum scribere. A latintól eltérőleg az infinitif viszonyszókkal különféle mellékmondatot rövidít. így infinitif de-vel személytelen szerkezetek után alanyi mellékmondat helyett áll Pl. II est difficile de connaítre tous Les détails de cette affaire. V. ö. Non est reclum minori parere inaiorem. Acc. c. inf. mint alany szerkezetnek felel meg. Infinitif de-ve 1 főleg mondást, véleményt jelentő igék után tárgyi mellékmondat helyett áll. Pl. Je vous conseille de partir tout de suite. V. ö. Reus se innocentem esse dicit. Acc. c. inf. mint tárgy. 2) Személytelen igék után minők: il arrive, il convient, il import, il suffit, il est agréable, il estpossible stb. után rendszerint következményes mellékmondat helyett áll. Pl. II arrive souvent á cet homme doublier ce qiüil a promis. 3) Parancsot, kérést (tanács, kényszerítés, kiáltás, mondás, irás, tiltás, megengedés stb.) jelentő igék után óhajtó és felszólító mondatot helyettesít. Pl. J'ai défendu á cet enfant de sortir. 4) A következő prepoziciós kifejezések után afin de (hogy), avant de
