Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1933

9 7) A francia felkiáltó csonka mondatokban is találunk accusatif-et. Pl. Bonvoyage! Un verre d'eau sucrée! V. ö. Eheu nie infelicem ! Oh nie miserum ! 8) A latin ablativus absolutushoz hasonlóan a francia accusatif absolu-t használ. Pl. La classe finie (classe finita) nous irons nous promener. Parlereis-tu ainsi ton pere étant présant? (tuo patre praesente.) Répondre á quelqu'um les yeux baisse's. Hiányzik az étre participje. Vehetjük az utóbbi esetet a latin ablativus modi-nak megfelelő accusativ de maniére (módhatározó acc.) egyik esetének is. Ilyen példa még: Jean m'a regardé La bouche béatite et les yeux fixé sur moi. A francia génitif (a de préposition) a latin genitivust és ablativust helyettesíti s mindazokat a határozókat kifejezi, amelyeket de, ex, vagy ab praepositiós névszóval fordítunk. 1) A kiindulás pontját (momentum proficiscendi-t) ahonnan ?, amióta?, amitől?, akitől?, stb. kérdésre felelve a latin abl. loci unde, az ex quo? kérdésre felelő időhatározót, pl. arriver de Paris, partir de la Hongrie, sortir de la chambre; attendre du soir au lendemain. Galliásmes: A latintól eltérőieg gén-et használ a francia approcher (közelíteni), s'approcher (közeledni) proche (közel) voisin (szomszédos) mellett honnan kérdésnek fogja fel a hovát. (V. ö. a latin in és abl. hová kérdésre (pl. Le renard s'approcha du corbeau. Léglise est proche du collége. NB. le cőté (oldal) la part (rész, oldal) mellett gén. áll nemcsak a honnan, hanem a hol kérdésre is, de ce cőté = erről az oldalról, ezen az oldalon, de toutes parts = minden oldalról, minden oldalon. V. ö. Pompeius Luceria proficiscitur Canusium; ab urbe condita, ex eo tempore. 2) Az elválasztást (la séparation) az eltávolítást (l'éloignement) a megfosztást (la privation) a kizárást (l'exclusion) a megszabadítást (la délivrance) jelentő igék mellett a latin abl. separationist, a francia génitif-et használ. Ide vehetők még a köv. igék és melléknevek; garantir de (védni vmitől) défendre de (védni vmitől) se défendre de (magát megvédelmezni, védekezni vkivel szemben) hériter de qn. q. ch. (örökölni vkitől, vmit) hériter de qch. (örökölni vmiből) disconvetiir de (tagadni vmit) désespe'rer de (kétségbe esni vmi miatt) se garder de (óvakodni vmitől) dégouterqn. de qch. (vkivel vmit megutáltatni) s'aquiter de (adósságot kifizetni) se cacher de (elrejtőzni vmitől) se passer de és ríavoir que fairé de (valami nélkül ellenni) légér dargent (kevés pénzű) vide de sens (érzéketlen) orphelin de pere et de mére (apátlan anyátlan árva.) V. ö. Caesar hostem populationibus prohibet. NB. arracher (kitépni) échapper (elmenni, kicsúszni) emprunter (kölcsönözni) participer (résztvenni) acheter (vásárolni) igék, hol gén-el, hol dat-fel állanak még pedig gén-el valódi dat-el átvitt értelemben, pl. échapper des mains des ennemis (kimenekülni az ellenség kezei közül, amikor valaki kezei közt volt már), de már échapper á la poursuite des ennemis = elmenekülni az ellenség üldözése elől. De qui avez-vous achété cela ? (Kitől vásárolta ezt, honnan származik e tárgy); acheter qch. a qn. (vásárolni vmit vkinél.) 3) A latin abl. comparationis-nak megfelelően gén-t használ a francia plus moins mellett, ha ezeket számnév, midi, minuit, demi, quart á moitié (felerészben) követi, pl. Nous étions plus de dix (tiznél többen voltunk) 11 est plus de midi (délnél több van.) V. ö. Vilius argentum est auro, virtutibus aurum. 4) Megvan a latin abl. és gen. originis is natif (eredetű, a lat. natus, Génitif.