Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1931

16 talán megjelölésére az írott betűt alkalmazni. A szögsebesség eléggé elterjedt jele az <o, szöggyorsulás-jelül a x. helyett a ^-t ajánlanám, a /.-t fenntartva a gravitatios konstans számára. A magasság jelzésére az m azért sem alkalmas, mert az m a tömeg (és a méter) jele. A millimikront /rciA-vel kell jelölni és nem fxjx-vel, ez utóbbi inkább mikromikront jelentene. A grammot jobb, hagr-rel rövidítjük a szabadesés gyorsulására való tekintettel, a kilogramm jele azért maradhat kg. (Az angolok gm-et és kg-1 használnak.) Az egységek jelölése az egyes szerzőknél a legnagyobb változatosságot mutatja. A munka egységét Chwolson jellel illeti, ugyanennek Lecheméi 1 [C-OS2] a jele. Boutaric a gyorsulás egységének jelölésére a cm : sec'

1 kifejezést alkalmazza. Nehezíti az egységek megtanulását, ha az alapegységek jeleit abc rendben írjuk tényezőkül; helyesebb tehát a fogalomszármaztató sorrend. Egyébként végre is nem valami fontos, hogy milyen betűket választunk, csak az egységes megállapodás volna kívánatos. A mértékrendszer tudása fontos a fizikai mérések szempontjából is. Sokan az abszolút mértékrendszert ki akarják küszöbölni az iskolából. Azt hiszem, legalább egyelőre, meg kell tartanunk mindkét mértékrendszert. A két mértékrendszer erősíti a megkülönböztető képességet is.

1) A következőkben megkísérlem összeállítani az általános mechanika — kísérletekre ki nem terjeszkedő vázlatát, amely némely helyen csak sorrendkijelölés. Emlékezetbe idézem: a tanítás egyéni módszereit, a tanulók öntevékenységét jól össze lehet egyeztetni a szisztematikus könyvvel, kevésbbé a módszeressel. Egyébként nem e rövid vázlat de egy bőven kidolgozott szisztematikus könyv csak arra lehet hivatva, hogy a tanulók öntevékenysége mellett az irányító viva vox öntsön bele életet. III. (Az általános mechanika vázlata.) Bevezetésben: A fizika tárgya és módszere. Súly, tömeg, sűrűség, fajsúly. Mértékegységek, mérőeszközök. Vektorok. i) F. Poske, i. m, p. 208.