Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1930

19 III. Iskolánk az 1930—31. iskolai évben. 1. Ügyrend. Az' alakuló értekezlet 1930. aug. 29-én volt. Utána megkezdődött a javító-, pótló-, különbözeti és magánvizsgálatok írásbelije. A szóbeli magánvizsgálatok szept. 1-én és másodikán folytak le. A kettőből bukott tanulók közül a tank. kir. főigazgató 9 tanulónak engedte meg a javítást. 3 sikeresen, 6 sikertelenül vizsgázott. A tanári testület engedélyével 69 egyből bukott tanuló tett vizsgálatot; javított 57, nem felelt meg 12. Az iskolai évet szept. 4-én Veni Sancte-val nyitottuk meg; utána osztályrendezés volt s 5-én megkezdtük a rendes iskolai munkát. Szept. 20-án d. e. 12 órakor az intézet dísztermében az igazgató felolvastatta az intézet fegyelmi szabályait, buzdította a tanulókat ezek megtartására s kötelességeik teljesítésére. Ezután Deáky Honór tartotta meg buzdító beszédét a magyar zászlóról s a Himnusz éneklése közben az ifjúság tisztelegve vonult el a nemzeti zászló előtt. Évközben két módszeres, két ellenőrző és két osztályozó értekezletet tartottunk. A VIII. o. szorgalmi ideje máj. 10-ig tartott. 11 15-ig az összefoglalások folytak le. Az I VII. o. összefoglalásait június 10-- 17-e közt tartottuk. A magánvizsgálatokat még dec. közepén és június első napjaiban végeztük el. Tanévzárás a VKMin. rendeletére június 20-án történt. 2. Személyi változások. Az intézet kegyúrának, Werner Adolf dr. zirci apátúrnak intézkedése folytán intézetünkhöz került rendes tanári minőségben Révész Amadé dr. Pécsről. Révész tanár úr fehérvári születésű s intézetünknek volt 8 éven át jeles növendéke. A tanári kar így az igazgatóval együtt 20 tagból állott. Ezek közül 19 okleveles rendes (17 ciszterci, 2 világi), 1 pedig oki. óraadó világi tanár volt. Az Isteni gondviselés úgy rendelte, hogy szeretett tanártársunk, Bölcskey Ödön, intézetünk 25 éven át tanára, Zircen, 1930. szept. 28-án visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Emlékét híven őrzik kartársai és volt növendékei. Életét és működését külön méltatja Értesítőnk. 3. A vallásos és hazafias nevelés. »A vallásos érzés annak a meggyőződésnek kísérője, hogy az ember és a világ legbensőbb viszonyban áll egy érzékfeletti lénnyel, akitől testi és szellemi létünk függ, aki erkölcsi törvényhozónk, akiben eszményeink megvalósulnak s akiben földi értékeink abszolút biztosítékot nyernek: az örök, végtelenül bölcs és jó Istenben. Csakis egy ilyen lény eszméje tudja kielégíteni az emberi szív tökéletesség után való vágyát.« (Kornis.) Ennek az érzelemnek ifjúságunk szívében való meggyökereztetésére irányult nevelésünk minden törekvése. A jó példa, a tanárok bensőséges, vallásos meggyőződése s e szerint berendezett életük, a vasár- és ünnepnapi szentmisék, exhortációk, a tanárok és ifjúság lelkigyakorlatai, a Mária-kongregáció, a tanév kezdetének és végének vallási aktusa, a szeptember elsejétől nov. 2-ig s április 25-től az évvégéig kötelező minden2*