Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1930
16 II. A tanárok társadalmi és irodalmi munkássága. Richter Mátyás 1930. nov. 11-én felolvasást tartott a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület szabadtanításán »Az oberammergaui passiójáték« címen, amelyből egyes részletek megjelentek a »Fejérmegyei Napló« 1930. 293. sz.; 1931. 4. és 26. számában; azután a »Székesfehérvári Napló« 1930. 294. sz. és 1931. 4. számában. Ugyanerről a passiójátékról tartott felolvasást 1931. márc. 8-án a Székesfehérvári Kath. Legényegyletben is. •»A mesterlegények a céhvilágban« c. tanulmányának II. része megjelent az »Ethnographia« XLI. évf. 1930. III IV. füz. 177—199. I. >Die Ernte in Deutschproben« c. közleménye megjelent a »Karpathenland«-ban, III. Jahrg. 1930. S. 121 126. Néprajzi cikkeket közölt a »Fejérinegyei Napló« 1931. 37. és 39. sz. »A székesfehérvári tiizoltóbál és a bó'gó'temetés« ; a 77. sz. »Nagyheti babonák« címen; a »Székesfehérvári Napló« 1931. 37. sz. »A farsangról és Karneválróh ; a 77. sz. » Tavaszi népmondások« címen. Marosi Arnold, mint a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeum igazgatója vezette annak ügyeit és ásatásait, ott magyarázó előadásokat tartott, rendezte a Múzeumegyesület szabadtanítási előadásait, szerkesztette a » Székesfehérvári Szemlé«-t. Megjelent cikkei: »Magyar Mű vészét«-ben : Székesfehérvár művészeti emlékei, A székesfehérvári múzeum; »Élet«-ben: Nagy Lajos és Mátyás király sírkápolnája; »Ifjúság és élet«-ben: Gazdasági bajaink, Országhatár és honvédelem; »Arch. Értesítő«-ben: A pákozdvári őstelep; »Székesfehérvári Napló«-ban: A múzeum ásatása Válón, A kálqzi római kocsi lelet, a Magyar Művészet székesfehérvári száma, Bölcskey Ödön, Az »Arak« diadala; »Fejérmegyei Napló«-ban: A múzeum újabb szerzeményeinek kiállítói; »Székesfehérvári Szemlé«-ben: Beköszöntő, Az előszállási népvándorláskori temető, Nagy Lajos sírkápolnája, A múzeum Prohászka-emlékgyűjteménye, Őskori sírok az érdi Gyulamajorban, A rácalmási népvándorláskori sírok. A Budai-ut fái, Adatok Fejérmegye 1742 és 44-ki nemesi felkeléséhez, A múzeum vendégkönyve, Gróf Széchenyi István és Ybl Miklós, Szabadságharci vértanúink, Prohászka Ottokár legkedvesebb képe, Frenczy I. Mátyás király szobra, Az egyházművészeti kiállításon szerepelt tárgyaink, Kőkori urnasírlelet Csákvárról, Dr. Horváth Kálmán, A kálozi lovassírlelet, A városház kapuja és kora, Érd és Ercsi a török hódoltság alatt, A Fiáthcsalád emléktárgyai, Szabadságharci pecsétlők. Előadásokat tartott a Múzeumegyesület szabadtanítási tanfolyamán »Szent István és Gizella sírja«, »Árpádkori síremlékeink« címen; Móron, Martonvásáron és Kápolnásnyéken az iskolánkívüli népművelés keretében a székesfehérvári királysírokat ismertette; a székesfehérvári »Vörösmarty Kör«-ben ünnepi beszédet mondott március