Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1928

Iskolánk múltja. Az őskoronázó város iskolás viszonyai a kultúra finom áldását harmatozták — mindenkoron. A Szent István-alapította híres káptalani iskola nemes hivatása a török kivonulása után megnyílt jezsuita gimnáziumban folytatódott. Amikor Széchenyi Pál gr., veszprémi püspök 1688. május 19.-én elzengte a hálaadó istentiszteletet, a restauráció harcosai már ott álltak az oltár zsámolyánál. Jézus Társaságának a tagjai a bevonuló keresztény csapatokkal jöttek s az ajkukról felszálló Szt-Ambrus himnuszával felvették a hívek lelki életének a gondozását. Az égbetörő munka biztosítására új nemzedéket kellett nevelniök, amiért is kisded missziótelepükön iskolát nyitottak. így lett Fehérvár a legelső azon 19 város között, amelyek közvetlen a török hódoltság után a keresztény kultúrát iskoláikba állították. A tanítás kezdése nem volt ugyan rendszeres, sőt másfél évtized múlva — valószínűleg tanárhiány, még inkább alkalmas épület hiánya miatt meg is akadt, de 1724. nov. 6.-án — a város jóvoltából — újból tanításhoz foghattak, s azóta megszakítás nélkül folyik, pedig sok változással, sok akadállyal kellett az iskolának megküzdenie. A Jézus Társaságnak iderendelt nagytudású és erős egyéniségei évtizedeken át alakítottak az ő tanulmányi rendszerük (Ratio Studiorum S. J.) szellemének megfelelő ifjúi lelkeket, még eltörlésük (1773.) után is három esztendeig világi papi minőségben. 1776. nov. 4.-én gimnáziumunk történetében új — eléggé rövid — időszak következik: a pálosok bevonulásával. Ők már a Ratio Educationis alapján, de a legteljesebb hazafiúság jegyében végezték a nevelés-oktatás nagy munkáját. Elég biztosítékot nyújtottak ebben Ányos Pál és Virág Benedek. II. József szerzettörlő rendelete Fehérvár lakosságát is szíven találta (1786.). A kaszárnyának lefoglalt és megszüntetni szándékozott gimnáziumot az élére állított Benyák Bernát dr., piarista mentette meg erélyes közbelépésével. A királyi gimnáziumban, mint nevezték, a világi papokká lett pálosok helyébe lassankint világiak ültek, akiknek élemedettsége és gyakori betegsége azonban az intézet kultúrmisszióját pangásra kárhoztatta. A Nova Ratio (1806.) csak növelte a nehézségeket, mivel a grammatikai tanfolyamot négy évre bővítette (6 osztály). A szerzetes rendek eltörlése szerteszét hazánkban tanügyi zavarokat eredményezett, sőt több helyen — így Fehérvárott is — a fokozódó tanárhiány miatt válsággal fenyegetett. A válság elkerülése, a tanügy megmentése magyarázza jórészt a II. József által eltörölt szerzetes rendeknek, a bencés, ciszterci és premontrei rendeknek a visszaállítását (1802.). Gimnáziumunk további sorsa is ehhez a rendelethez fűződik, amennyiben ide ismét szerzetesek és pedig a ciszterciek kerültek. A ciszterciek munkába állítását főleg Paintner Mihály, a győri tanker. főigazgatója szorgalmazta. Maga Dréta Antal, zirci perjel is tudatában volt annak, hogy a zirci-ciszterci rendnek nem lehet más hivatása, mint a nevelés és tanítás: a rendnek tanító-renddé kell lennie; ezt követeli a kor, ezt óhajtja a király, ezt kívánja a magyar ifjúság érdeke. Miután a zirci apátság és a helytartótanács a részletkérdésekben is meg-