Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1925

— 4 — azonban a zirci káptalan általános beleegyezésével elhatározta, hogy »Fehérvárott a Szerzet a 4 felsőbb osztályt saját költségén fogja felállítani, felszerelni és saját egyéneiből választott tanárokkal ellátni.« 1851—2-ben meg is nyílt a hetedik, 1852—3-ban pedig a nyolcadik osztály és megtartották az első érettségi vizsgálatot. Az új, létszániában a 400-at jól meghaladó »nagygimnázium« a régi tisztes, de szűk épületben nem sokáig maradhatott. Erről gondoskodott Rezutsek Antal apát, aki a fehérvári tanári kar memorandumára 1874—5-ben 120.000 frt költséggel a mai épületet emeltette. Trefort Ágoston vall. és közokt. miniszter az ismételt áldozatkészségért »legmelegebb elismeréséi nyilvánítá, Székesfehérvár közönsége pedig a zirci apát fejedelmi tényeért, amellyel »még életében emelte önmagának ama emlékoszlopot, melyhez méltóbbat a tudomány és hazaszeretet nem állíthat,« őszinte köszönettel adózott. 1875. okt. 3.-án tárult fel az új épület szárnyas ajtaja, hogy magába fogadja a tanulni vágyó ifjak buzgó seregét, amely kellő vezetés mellett szellemi fegyverekkel küzd a jó, szép és hasznos ismeretek megszerzéseért. Ezóta nyitva áll a kapu, jelezve a lelki és szellemi harcot magasztos ideálokért. Az új épület díszterme az ifjúsági ünnepélyek és színdarabok (1906-tól) rendezését szolgálja, sőt számos városi kulturális előadásnál is igénybevett. A tanári (1813-ban 5000 kötet) és ifjúsági könyvtár (1851-től), az intézeti szertárak a tudásbővítés, a szemléltető és gyakorlati oktatás hasznos eszközeit tartalmazzák. Az önképzőkör (1861-től) a hazafias szellem ápolásán, a magyar irodalmi értékek megbecsülésén és fejlesztésén, a két évtizede felújított Mária-kongregáció (1903-tól) a valláserkölcsi elvek tökéletes átérzésén és elmélyítésén, a zenekar (1874-től vonós, 1911-től fúvós és vonós) pedig a zenei művészet megkedveltetésén és a zenei érzék kialakításán fáradozik. Az intézethez kötött 11 ösztöndíj és 22 jutalomdíj az állandó szorgalom, az erkölcsi komolyság honorálását és erősítését, a Segélyző-egyesület (1874-től) a tanulás lehetőségének a megadását célozza. Gimnáziumunk 1921-től kezdve első királyunk, *Szent István« nevét hordja homlokán, így akarta ezt dr. Békefi Rémig zirci apát, hogy nagy lelkének nemes sugallatával jutalmazzon a multak cselekedeteért és mélyreható szellemével s alkotó történeti érzékével irányítson a keresztény magyar renaissance igéretútján. Abban az esztendőben, amikor gimnáziumunk a Ciszterci Diákszövetség Székesfehérvári Osztályával együtt megünnepelte (1924. nov. 9.) fennállásának kétszázéves fordulóját s az intézet udvarán leleplezte a jeles tanárok, neves tanítványok és a világháborúban elesett diákkatonák emlékművét, az új iskolaügyi reform értelmében reálgimnáziummá szervezkedett. • • * Az intézet jelesebb igazgatói: Pray György történetíró (jezsuita), Dr. Benyák Bernát író (piarista), Villax Ferdinánd zirci apát (ciszterci), Dr. Bula Teofil zirci perjel (ciszt.) Az intézet jelesebb tanárai: Baróti Szabó Dávid költő (jezsuita), Alexovits Vazul író és szónok (pálos), Virág Benedek költő és történetíró (pálos), Ányos Pál költő (pálos), Rezutsek Antal zirci apát (ciszt.), Dr. Bula Teofil zirci perjel (ciszt.), Dr. Juhász Norbert főigazgató (ciszt.), Szvorényi József nyelvész (ciszt.), Deák Sándor (ciszt.), Vajda Ödön zirci apát (ciszt.), Dr. Budenz József nyelvész (világi), Supka Jeromos zirci apát (ciszt.), Alaghy Dezső (ciszt.), Mészáros Amand (ciszt.), Kalocsay Alán költő (ciszt.), Dr. Greksa Kázmér egyet, tanár (ciszt.), Dr. Madarász Flóris író (ciszt.) Az intézet nevesebb tanítványai: Kreskay Imre Tamás pálos költő, Fejér György történetíró, Pyrker János László egri érsek, Dr. Reseta János egyet, tanár, Egyed Antal műfordító es költő, Horvát István történetíró, Májer József egyházi szónok, Dr. Bresztyenszky Béla Antal nyelvész, Vörösmarty Mihály költő, Rónay Jácint János archeológus (Rudolf trónörökös tanára), Dr. Bula Teofil zirci perjel, Letenyei Lajos gazdasági író, Simor János bíboros-hercegprímás, Ybl Miklós műépítész, Szalay László jogtudós és történetíró, Pauer János püspök-író, Reguly Antal nyelvtudós, Dr. Róder Alajos író-főigazgató, Horváth Árpád egyet, tanár, Vajda János költő, Zichy Nándor gr. politikus, tárnokmester, Zichy Jenő gr., etnográfiái kutató, Dr. Schwarz Gyula államtudomáuyi író, Janny Gyula sebésztanár, Szögyény-Marich László gr. nagykövet, Dr. Günther Antal igazságügyminiszter, Dr. Platz Bonifác földrajzíró-főigazgató, Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök, Dr. Goldzieher Ignác orientalista, Dr. Laufenauer Károly orvostanár, Dr. Czobor Béla műtörténész, Endrődi Sándor költő, Dr. Greizinger Iván zeneszerző, Dr. Lauschniann Gyula író.