Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1925

— 28 — megpillantani. Lelkéből szeretet áradt. Tanítványai ezt a szeretetet megérezték és kedves emlékként őrzik. Az intézet kegyura Qálos Bernát helyett Szekeres Fábián, a bajai reálgimnázium rendes tanárát helyezte intézetünkhöz. Rajta kívül még Fábián Béla előszállási számvevő, oki. rendes tanárt is intézetünk tanári karába osztotta be. Az így kiegészített tanári testületnek az igazgatóval együtt 19 tagja volt. 18 okleveles rendes tanár (16 ciszterci, 2 világi) és 1 óraadó világi tanár. 2. Javító, pótló, különbözeti és felvételi vizsgálatok. Főigazgatói engedéllyel 8 tanuló tett 2 tárgyból javító vizsgálatot, ezek közül 5-en sikeresen javítottak, 3 tanuló vizsgálata azonban sikertelen maradt. A tanári kar 57 tanulónak adott engedélyt az egy tárgyból való javításra. Ezek közül 48-an sikerrel vizsgáztak, 2 tanuló nem jelent meg a vizsgálaton, 7 tanuló vizsgálata pedig sikertelen volt. Különbözeti vizsgálatra elszakított területen levő középiskolából 3, polgári fiúiskolából 3 tanuló jelentkezett. Valamennyien sikerrel vizsgáztak. 3. A tanév megnyitása. Az iskolai évet intézetünk templomában tartott Veni Sancte-val szept. 4-én nyitottuk meg. Mise után az egész ifjúság az intézet dísztermébe vonult, ahol ünnepélyes keretek között felolvastuk és megmagyaráztuk az intézet fegyelmi szabályait. Ennek befejeztével az ifjúság az osztálytermekbe vonult, ahol az osztályfőnökök kijelölték a tanulók helyeit és kiosztották a kinyomtatott órarendet. Szept. 5-én megkezdődtek az előadások, melyek az egész éven át zavartalanul folytak. 4. Vallásos és erkölcsös nevelés. A jobb élet vágya benne rezeg a modern ember lelkében. Mindenki keresi a módot, mellyel a lelkek megzavart egyensúlyát helyre lehetne állítani. A lelkek nyugalmához vezető útat mindenki a jobb erkölcsben látja. Csakhogy az erkölcs mást jelent a vallásos embernél s ismét mást azoknál, kik csak földi vágyaik kielégítésére korlátozzák igényeiket. Az utóbbiak szerint az erkölcs nem más, mint »l'art rationnel du bonheur humain.« Az erkölcs az ember földi boldogságának a művészete. De mi ennek a művészetnek a titka, amelyből az emberi boldogság ered ? Marx követői úgy hirdetik, hogy az emberek s az emberi javak egyenlősítése. Az emberiség története azonban azt mutatja, hogy ez egyrészt lehetetlen, másrészt pedig, ha valamikor megvalósulna is, akkor sem oldaná meg az emberiség boldogságának a kérdését. Ha az erkölcs nem támaszkodik abszolutumra, akkor a folyton változó, egyéni véleményeknek zűrzavarává lesz. Nincs oly filozófiai, gazdasági, vagy vallási rendszer, mely a világ fájdalmát meg tudná szüntetni. A türelem erénye, az Isten akaratában való megnyugvás ezt jobban enyhíti, mint folyton változó filozófiai és gazdasági rendszerek. Az örökkévalóságban való kiengesztelődés hite jobb balzsam, mint a különböző jellemű és képességű emberek egyenlősítésének délibábos álma. Épen azért iskolánkban arra törekedtünk, hogy az örökkévalóság nemzedékévé neveljük a reánk bízott ifjúságot. Az emberi szív mélye egoizmussal van kirakva. Az énnek ezt az ösztönös kultuszát Krisztus tanításával s példájával igyekeztünk altruizmussá nemesíteni. A béke nem e világból való. Az élet rithmusa nem harmóniában, hanem diszharmóniában zajlik körülöttünk. Ebben az arithmiában felzajdult lelkeket minden alkalommal elvezettük a boldog élet forrásához : az evangéliumhoz. Minden vasárnapon tartott szent beszédben ifjúságunk elé tártuk a kath. egyház mély értelmű tanításait: Isten szépségét, a felebaráti szeretet gyönyörű törvényét, a keresztény erények gyakorlásának szükségességét. Az egyház gyönyörű szertartásaiban való részvétellel, a vallásgyakorlatok pontos megtartásával, a szentségekhez való gyakoribb járuláshoz való szoktatással igyekeztünk tanulóinkat a jó iránt fogékonyakká tenni és a tökéletesebb életre való törekvésben őket megerősíteni. A léleknek önmagára és végső céljára való ráeszmélésre alkalmat nyújtandó, a tanári testület számára márc. 12., 13. és 14-én, az ifjúság számára pedig márc. 25., 26. és 27-én szent gyakorlatot tartottunk. A tanári kar szent gyakorlatait P. Scheirieli Bonaventura ferencrendi áldozó-pap, az ifjúságét pedig Horváth Konstantin dr., zirci főiskolai tanár vezette. P. Scheirich Bonaventura a tapasztalt lelki vezető biztonságával, Horváth Konstantin dr. pedig a szebb életért izzó lelkesedéssel egyengette az Istenhez vezető útat. Ifjúságunk bizalommal kereste fel a lelki gyakorlatok vezetőjét s megvigasztalódva, bátorságot merítve fogott a szent gyakorlatok befejezése után mindennapi munkájához. A jubileumi év alkalmával engedélyezett búcsúk elnyerése végett az ifjúság a tanári kar kíséretében jún. 13 án és 20-án meglátogatta a székesegyházat és intézetünk templomát s itt elvégezte az előírt ájtatosságokat, jún. 21-én pedig az ifjúság a szent gyónáshoz s áldozáshoz járult. 5. Hivatalos látogatások. KÍZSS Bertalan dr., tankerületünk kir. főigazgatója február hó 8., 9., 10. és 11-ik napjain végezte intézetünkben hivatalos látogatását és február 20-án tartott értekezletén közölte a tanári testülettel iskolánkban szerzett tapasztalatait és ifjúságunk testi, értelmi és erkölcsi nevelését előmozdító tanácsait. Prohászka Ottokár dr, megyéspüspökünk minden alkalommal kitűntette intézetünket szíves érdeklődésével s amikor tehette, személyesen is részt vett az intézet által rendezett ünnepélyeken. Kiss Albin dr., rendi főigazgató ápr. 12., 13., 14. és 15 én látogatta meg iskolánkat. A rendi főigazgató,