Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1916

I., II. Négyes szoiamu vegyeskar. bgyházi darabok: tnek szt. Imréhez, Gluck: 23. zsoltár. Miseénekek. Alkalmi énekek az egyházi év különböző szakaira. Világi darabok: Huszka-Párkányi: »A remete harangja« c. ifj. daljáték számai (vegyes- és gyermekkarok, solók, duettek.) Arany-Petőfi: A toronyban, Arany-Amadé: Toborzó. — Tanár: Námesy Medárd. 5. Egészségtan. A táplálkozás, lakás, foglalkozás, testápolás, fertőző betegségek és életmentés. 1917. jan. 10-ig tanította Koronczay József dr., azután Mészöly József dr. 6. Kardvívás. Kezdőknél: Alap és vivóállás. Tisztelgés. Lépés előre és hátra. Szúrás, arc, fej, mell és oldal vágások helyben, kitöréssel és rohammal. Egyszerű támadások visszavágással. Egyszerű cselek és ezek védése. — Haladóknál: A kezdők anyagának begyakorlása. Kettős cselek és ezek védése. Cselek a visszavágásnál. Elővágások. Penge-támadás, terítés, feltartó szúrás. Assout. — Tan. Soltész Ernő. 7. Katonai előkészítő gyakorlatok. Az Irányelvekben előírt gyakorlati és elméleti tananyagot mind a két csoportban elvégezték. Az I. csoportba a VI. o. alkalmas tanulói, a II. csoportba a VII. és VIII. o. tanulói voltak beosztva. A tanfolyam befejezése után félnapos kirándulásra mentek Aszalvöigybe, Sóstóra és a Budai országút irányában, Velencére egész napos kirándulást tettek. — A gyakorlati kiképzést és a kirándulásokat Soltész Ernő vezette, a katonai természetű elméleti részt Philipp István, az orvosi természetű elméleti részt pedig Koronczay József dr., hadbavonulása után pedig Mészöly József dr. adták elő. C) ÍRÁSBELI DOLGOZATOK A MAGYAR NYELVBŐL ÉS IRODALOMBÓL. V. osztály. 1) Valamiféle, a háborúval kapcsolatos egyéni élményem. 2) A »Szüret« c. olvasmány vázlata és tartalma. 3) Háborús életkép. 4) A walesi bárdok (Elb. kísérlet Arany J. költeménye alapján). 5) A magyar föld vonzóereje. (Az új földesúr alapján). 6) Toldi utolsó hőstette. 7) A háborúval kapcsolatos szónoki beszéd. VI. osztály. 1) Tetszés szerint választott természeti vagy művészi szép leírása. 2) a) »Sírjuk ismeretlen, kis fakeresztjük réges-rég kidőlt.« (Elmélkedés), b) »Jó asszonyom, gyászát büszkén viselje.« (Vigasztaló levél egy fiát vesztett anyához). 3) Mutassuk ki a balladai sajátságokat Arany J. Ágnes asszony c. költeményében. 4) Néhány szabadon választott háborús költemény bemutatása. 5) A magyar népdal jellemző sajátságai. (Különös tekintettel háborús népköltészetünkre). 6) Levél az ódáról. (Gaál M. költeménye alapján). 7) Arany J. »Rendületlenül« c. költeményének tanulságai. VII. osztály. 1) Irodalmunk bölcsőkorának névtelen költői. 2) Gondolatok a hős honvédtiszt temetésén. Levélalak. 3) Tinódi tiszteletreméltó jellem-