Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1915

Cserélték volna őket. Hanyatlott a szorgalmuk, megcsappant az iskolai fegyelem iránt való érzékük. A katonai hatóságoknál való jelentkezés, okmányaik beszerzésének gondjai, a katona élet tarka világa töltötte be lelküket. Sokat érintkeztek, társalogtak és tanácskoztak náluknál jóval idősebb, katona sorban levő ismerőseikkel. Ezek pedig vigasztalásképen a katonaéletnek nem a komolyabb, hanem a könnyelműbb oldalát ismertették meg velük. A besorozással a tanúlók többé-kevésbé elszakadtak a középiskolától. Az egészen természetes, hogy jobban érdekelte őket legközelebbi sorsuk, mint az iskola békés munkája és megszabott fegyelme. A vallásos érzés a háború hatása alatt mélyült a tanúlók lelkében, az erkölcsi érzület pedig nemesedett bizonyos tekintetben. A háborús években vallásos gyakorlataikat buzgóbban végezték a tanúlók. A háborús vonatkozású szent beszédeket nagyobb figyelemmel hallgatták, gyakrabban járultak a szentségekhez, a diadalmas békéért, fegyvereink győzelméért, az elesett hősök lelkiüdvéért tartott isteni tiszteleteken a szokottnál nagyobb bensőséggel vettek részt. A háború kifejlesztette a tanúlók lelkében a szociális érzés és a közjóért való munkálkodás szükségességét és fokozta jótékonykodási kedvüket. Lelkükben az egoisztikus érzelmek helyét az altruisztikus erények kezdték elfoglalni. 7. Az intézetnek nem lévén kertje, sem a kerti vetemények művelésére alkalmas udvara, a tanúlókat nem tudtuk az iskola körül a táplálásra szolgáló növények termesztésével foglalkoztatni. A városi hatóságot kértük, hogy jeleljen ki számunkra olyan területet, ahol az ifjúság a hasznos növények termesztésében segédkezhetik. Azt a feleletet kaptuk, hogy a város határában művelhető, bevetetlen terület nincsen. Ennek folytán e téren nem maradt más teendőnk, mint, hogy arra biztattuk az ifjúságot, hogy saját háztartásukban buzgólkodjanak a kerti növények ápolásában. Ezt tudomásunk szerint a legtöbben meg is tették. 8. Iskolánk minden egyesületének tevékenységén érezhető volt a háború lehelete. A Mária-kongregáció a zászló alapra gyűjtött tőkéjéből 500 korona névértékű hadi kölcsön kötvényt vett. A kongreganisták heti gyűléseiken a harctéren küzdő katonákért külön imádságot mondtak és gyűléseiket a békéért való imával fejezték be. Résztvettek a megyés püspök által elrendelt szentségimádásban és az országnak Jézus szentséges szívének való felajánlásban. Az eucharisztikus szakosztály tagjai november hó folyamán szent áldozásaikat a harctéren elesett katonák lelkiüdvéért ajánlották fel. Nagy ünnepélyességgel történt a besorozott kongreganisták fogadalom megújítása. Az ekkor mondott szent beszédet, mely a kongreganistákat a haza iránt való kötelmek buzgó teljesítésére lelkesítette, kinyomatva elküldték a harctéren küzdő kongreganistáknak. A kongregáció tagjai igen buzgón látogatták a kórházakat, ahol a sebesült katonák között igen sok hasznos könyvet osztottak ki. Az önképzőkör a befolyt tagsági díjakból 600 korona névértékű hadikölcsön kötvényt vett. 1915. március 15-én nagyobb szabású ünnepséget 3*