Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

- 91 2.) Amit meg kell tanulni, előbb kifejtsék, minden oldalról megvilágítsák; a szokottnál kisebb feladatot adjanak, míg gyakori használat által a memóriában meg nem erősítették. 3.) A tanultakat ismétlések által fel kell frissíteni és jobban megerősíteni. 4.) A tárgyakat az ifjak értelméhez mérten adják elő. 5.) Az előirt könyvet használják és semmit vagy igen keveset diktáljanak. 6.) Büntetés címén ne halmozzák el a tanulókat haszontalan írásokkal, hanem memoriterrel (régebben); ne terheljék őket erejökön túl olvasmányokkal, mert ellenszenvet okoz. A tanári kar vigyázott arra, hogy az ifjak erejét túl ne csigázza. Mindenkor úgy osztották be a házi és iskolai dolgozatokat, hogy a tanulók képességét felül ne múlják, mivel a házi gyakorlatok célja a gyermek hasznos foglalkoztatása, de nem annak kimerítése. Ezért ugyanazon osztály tanárai egyetértve foglalkoztatták tanítványaikat, nehogy egyik vagy másik munkájának az eredményességét meghiúsítsák;

1) ezáltal jóval megelőzték azon miniszteri rendeletet, amely megtiltja a tanulók túlterhelését házi munkával (1853.)

2) Majd 1868-ban a főigazgatót is megnyugtatják, hogy a szülők részéről semmi panasz sincs túlterhelés ellen.

3) 1893-ban a magánolvasmányok túlsága miatt panaszkodnak, illetve az ebből eredő tanulási eredménytelenség miatt.

4) A túlterhelés elkerülése céljából tiltották meg azt is, hogy bármely tanuló kettőnél több rendkívüli tárgyat tanuljon. 7.) A figyelemkeltésnek és megértésnek egyik legfontosabb eszközét, a szemléltetést minden tárgynál, ahol csak valami alkalom kínálkozott, használták, főleg a múlt század 50-es éveitől kezdve, amióta a szertárak megalakultak és gyarapodtak. Ha valami tanulságos mutatványról volt szó, a tanári kar mindig felhívta az ifjak figyelmét, sőt legtöbbször elvezette oda és kellő magyarázattal segítette őket. Főleg érdekes volt ez a 60—70-es években, amikor a szemléltetés eszközei még meglehetősen ritkák, hiányosak voltak. Gyakrabban ellátogattak az Ulmann-, illetve Schenk-szállodába (máskép Zichy Ödön kastély, a mai Magyar-Király), ahol természetrajzi és régiség-gyűjteményt, panorámát, üvegfúvást szemlélhettek, természettani és bűvészmutatványokban gyönyörködhettek; elmentek megnézni a vásártéren mutogatott régiségtárat is. 1878. dec. 13-án a díszteremben mutatták be az Edison-féle fonográfot (80 krért). A szemléltetés külső eszközei a 80-as évektől fokozódtak s az intézet nem is mulasztott el semmiféle alkalmat, amelynek megtekintése a tanuló ismereteit mélyítette, esztétikai érzékét fejlesztette (eredeti festmények és 1) Jegyzők. 1852. dec. 5. 2) Gimn. irattár. 1855. márc. 3) Jegyzők. 1868. jún. 25. Jegyzők. 1893. febr. 11. 7*