Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

IV. Tanítás. 1. Értelmi oktatás. Az iskola kettős feladata. Tantervi változások. Oktatás anyaga. Tanrendszerek bírálata. Egységes középiskola és a cisztercita tanári kar. Igazgatói konferenciák. A ciszterciták tanítási főelve. Hospitálás. Általános módszerek. Túlterhelés. Szemléltetés. Kirándulások. Magántanítók. Korrepetició. Tankönyvek. Ciszterciták a tankönyvirodalom terén. A tankönyvkészítés egyöntetűsége. Ujabb virágzás a tankönyvírás mezején. Tankönyvbírálás. Egyes tantárgyak tanítási menete főbb vonásokban. A gyermeki lélek kiképzése, a jellemfejlesztés nemes munkája mellett az iskolának feladata még a gyermek eszének a kiképzése, az értelemfejlesztés. A nevelő, tanító hivatása e kettőt öleli fel. A gyermeket derék, becsületes, vallásos emberré kinevelni fontos és elengedhetetlenül szükséges dolog, de ugyanakkor vele párhuzamosan értelmi tehetségét is munkálni kell, hogy a pályájához szükséges ismereteket elsajátítsa, a társadalmi érintkezésben a szellem fegyverével is tudjon hódítani, mint a vallásosságnak, becsületességnek képzett, éber őrszeme. A székesfehérvári cisztercita tanárok ezen missziójuk teljesítésében a különböző tanrendszerek által megállapított, miniszteri rendeletekben foglalt tantervi változásokat, a tananyagnak különböző beosztását szem előtt tartva, a célravezető módszerek alapján szövögették az ifjúság értelmi fonalát. Teljes részletességgel közölni a tantervi változásokat nem tartottam szükségesnek, amennyiben minden tanintézetnél jóformán ugyanaz volt, hanem inkább a könnyebb áttekintés végett sémában állítottam össze. Csupán az egyes jellegzetesebb dolgokról fogok megemlékezni, amelyek a cisztercita tanárok egyéni felfogását legjobban visszatükröztetik. Általában megjegyzendő, hogy a székesfehérvári ciszt. r. főgimnázium egy századon át az oktatás anyagát a vallás-erkölcsi képzés első eszközén, a vallás-erkölcstanon kívül a klasszikus nyelvekből és irodalomból, másodsorban a modern nyelvekből és irodalomból, nemkülönben a történelemből és bölcseletből, végül a természettani és matematikai tudományokból merítette. A cisztercita tanári karnak a szellem kiképzését illető állásfoglalását az egyes tanrendszerek bírálata, véleményezése domborítja ki leghívebben. Tehát ezeket csoportosítom. Az 1806-i Ratio educ.-ra nézve csak annyit jegyeztek meg, hogy a tanulmányi tervezetben megjelölt rend pontosan