Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 74 — csak az ő tudtával fogadjanak, mivel azt ellenőrizni akarja. 1) Újabban azonban a szülők ritkábban kérik ki az illetékes véleményt és minden megbeszélés nélkül helyezik el gyermekeiket, ami a kölcsönös együtt­működés szempontjából épen nem helyeselhető. Erről panaszkodik a tanári kar az 1895. dec. 15-én tartott tanácskozmányon, melyet a közép­iskolai tanuló ifjúság fegyelmi állapotának javítását célzó intézkedések ügyében tartottak. A kosztos-tartók ügyének rendezéséről lévén szó, fel­említik, hogy ezen a téren bármiféle preventív intézkedéseket tenni nem áll hatalmukban, annál kevésbé, mert a szülők a legtöbb esetben a tanári kar megkérdezése nélkül helyezik el gyermekeiket, pedig jóakaratú tanáccsal mindenkor szívesen áll a megkereső szülő rendelkezésére. 2) Ilyen körülmények között a tanári kar helyzete meglehetősen nehéz, főleg, ha a miniszternek 1909. jan. 12-én kifejezett intenciójának valamiképen is megfelelni akar. A miniszter azt óhajtja, hogy az iskola, mivel »valamennyi tanulóval, de különösen a nem szülői háznál elhelyezett tanulókkal szem­ben kettős kötelezettséget vállal, az ifjúságnak iskolán kívüli viszonyait is figyelemmel kisérje és a tanulók testi egészségét és erkölcsi épségét veszélyeztető hatások ellen az óvó és orvosló intézkedéseket a maga hatáskörében is megtegye.« Az iskola nevelő-munkásságában a politikai hatóság, illetve a rendőrség is résztvehet jóakaratú támogatásával. Ezáltal inegkönyíttetik a tanári kar felügyelő szerepe, ami az ifjúságnak az iskolán kívül teljesí­tendő kötelességét, a közrendet érdeklő fegyelmi szabályokat és a köz­erkölcsiséget illeti. Ezért utasította a király 1816. máj. 28-án a helytartó­tenács útján a politikai hatóságokat a szállások megvizsgálására, a tanulók ellenőrzésére az iskolán kívül, 8) ezért — a rend biztosítása végett — vette igénybe a gimnázium vezetősége a városi rendőrhatóságot. A székes­fehérvári rendőrkapitányság meg is mutatta, hogy a tanári karnak segítő­társa akar lenni az ifjúság fegyelmi életének irányításában. A munka kölcsönösségét bizonyítja az, hogy a főkapitany többször értesíti az igaz­gatóságot arról, hogy a tanulók a gummipuska használatával, a mezők le­taposásával, fák tördelésével a gimnázium fegyelmi szabályait sem respek­tálják, amit az igazgatóság rögtöni intézkedése követett. Viszont az igaz­gatóság kérésére a kapitányság egy kirakatnak obszcén képeit eltávo­líttatta. 4) A vázolt adatok nyomán kimondhatjuk, hogy a székesfehérvári ciszt. r. főgimnázium tanári kara a vallás-erkölcsi nevelés terén minden időben figyelembe vette azt, miszerint »a honpolgárok erkölcse a hon, az állam támasza és talpköve is egyszersmind. Bármily földi nagyság hiányos marad erkölcsi tisztaság nélkül. A földi lét bajaiban erőt, az indulatok ') Tiszti napló. 2) Jegyzők. 3) Gimn. irattár. <) Jegyzők. 1895. dec. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom