Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913
69 nevelés eszköze a testi fenyíték nem igen lehet, 1) 1846-tól kezdve csak egy ifjút részesítettek benne, akinek durva lelkéhez más módon nem férkőzhettek. 2) A testi büntetést a rendi intézkedések is határozottan eltiltották. 8) Kizárást igen súlyos bűntény (bűnre csábítás, veszélyes elvek terjesztése, bizonyítvány széttépése, engedély nélküli óramulasztás, botrányos verekedés, erkölcsi kihágás, lopás) vont maga után. A kizárások száma a múlt század elején az egész országban meglehetősen nagy volt. Majdnem minden hónapban jönnek jelentések kizárásról, eltávolításról. Ezen gimnáziumban azonban — megnyugodva mondhatjuk — kevés kizárás fordult elő. A bezárás (clausura) mindig szellemi foglalkozással volt egybekapcsolva. Csak rekreációra szánt napokon vagy szabad időben történhetett. A bezárás több napra is (1—3) szólhatott és naponként 1- 6 óráig tartott. A bezártakra fel kellett ügyelni, 4) amit a tanári kar meg is cselekedett. A felügyelő tanár segítségére volt az iskolagondnok. Hogy a gondnokot nagyobb éberségre serkentsék, 1861. nov. 30-án elhatározták, hogy minden tanuló, akit bezárnak, egyúttal a gondnok javára 2 hatosnyira terjedő pénzbirsággal is bűnhődjék. Ellenkezik ugyan ezzel — mint a jegyzőkönyvben olvasható — az a nézet, hogy a tanári karnak alig áll szoros jogában a semmivel sem bíró ifjú szüleit annak kihágásáért megsarcolni; de tekintve azt, hogy ezen pénzbüntetés csak igazgatói fenyítéssel fog járni és azért csak jelentékenyebb kihágásokhoz csatoltatni (kávé-, bor-, színházak látogatása, éjjeli dobzódások stb.), főképen azon szempontból, hogy az ily kicsapongásokra vetemedett ifjú vagy úgy is bír annyi pénzzel, hogy e csekély bírságot lefizethesse, vagy ezáltal legalább figyelmesekké teszik a szülőket fiaik rendetlen és fegyelmetlen életmódjára. 5) Ugyancsak büntetés eszköze volt az erkölcsi viselet osztályozása. A helytartótanács rendelete szerint az iskolai törvények megszegőit első esetben meg kell inteni erélyesen, a második esetben erkölcsi jegyét másodrendűnek, a harmadik esetben harmadrendűnek kell nyilvánítani és az iskolából eltávolítani.") Az iskolai törvények megsértését később is az erkölcsi magaviselet jegyének a leszállításával bélyegezték meg. A helytartótanács rendeletei, 7) a főigazgatóság utasításai, 8) a jól felfogott nevelői hivatás és kötelesség átérzése a székesfehérvári cisztercita tanárokat az iskolai törvények gondos őreivé avatta. A tanári karnak minden tagja »pé!daadással, jó bánásmóddal® törekedett ezen hivatásának 1) lg. jel. 1854. aug. 2) Jegyzők. 1864. febr. 2. 3) Zirczi ívtár. C. 3861. i) Entwurf. 71. §. 5) Jegyzőkönyv. 4 Oimn. irattár. 1827. nov. 27. 7) Gimn. irattár. 1814. jan. 4. 1816. nov. 6. 1841. márc. 2. s) Gimn. irattár. 1818. okt. 20. — 1846. márc. 30. — 1885. jan. 25. és nov. 23.
