Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 56 — A Bach-rendszer bukásával Thunnak tanügyi rendszere is háttérbe szorult. Mikor újból előkerült, már valamivel nemzetiesebb alapokon nyugodott. Az októberi diploma által (1860) visszaállított régi helytartó­tanács ismét kezébe vette a közoktatást. A középiskolai tanrendszer át­alakítása végett a tanári karok véleményét kéri. A székesfehérvári tanárok, hogy a feleletet megadhassák, 1861. jan. 16-án tanácskozást tartanak. Elismerik, hogy az Entwurf az előbbinél sokkal alaposabb; ügyes vezetés és kitartó szorgalom mellett nagyban bővíti az ifjúság ismeretkörét, de mivel a fő- és algimnázium természete közt lényeges a külömbség — itt gyermekekkel, ott ifjakkal kell foglalkozni, a két kort pedig nem lehet ugyanazon rendszabályok szerint haszonnal tanítani — azért a tiszta szakrendszert csak fokozatosan kell alkalmazni. A I., II. és III. osztályban csak egy tanár működjék, aki húzamosabb ideig lévén tanítványaival, jobban megismerheti és sikeresebben nevelheti, taníthatja őket; a IV. és V. osztályban két-két tanár legyen, az osztályfő tanítsa a hittant és nyelveket, a másik a reális tárgyakat; a többi három osztály (VI —VIII.) alkossa a bölcsészeti tanfolyamot, amely teljesen a szakrendszer alapján álljon. így egészen nyugodtan lehetne az ifjúságot az egyetemre bocsá­tani. Az egyes tantárgyakat illető véleményöket is hozzácsatolják. 1) Ugyanezen tanácskozmányon azon általános óhajjal álltak elő, hogy az egész tanszervezet rendezésére a gimnáziumok igazgatói a tanárok által választott tagtárssal bizottságokat alakítsanak. 2) De ezt már nem vehették tekintetbe, mert magának a helytartótanácsnak a munkája is felerészben megakasztatott. Az 1861. okt. 5-én kelt udvari rendelet az eddigj rendszer fenntartását és a változott viszonyokhoz való csekély átalakítását követelte. A szakrendszer fennmaradt, de az I. és II. osztályban vissza­állítja az osztályrendszert, megegyezőleg a székesfehérvári tanári kar véleményével. 8) Ez csak ideiglenes tanterv volt. Az Entwurftól teljesen független> nemzeti szellemtől áthatott, minden ízében magyaros tanrendszer megalko­tásának a vágya folyton ott buzogott a hazafias tanügyi férfiak kebelé­ben és csak a nyugalmasabb időket várták terveik végrehajtására. A kiegyezés után hozzá is fogtak azonnal a nagy munkához, Magyarország tanügyi újjáalkotásához. A munkavezető Eötvös József br., vallás és közokt. miniszter volt, az a nagyszellemű férfiú, aki Magyarország kultu­rális életét a haladó Nyugat kultúrtényezői szerint törekedett átformálni) berendezni. Elsősorban a gimnáziumokat reálgimnáziumokká akarta át­változtatni. Ezen tervét az 1867. szept. 20-án tartott igazgatói tanácskoz­mányon, melyen a miniszter meghívásából a székesfehérvári igazgató szintén jelen volt, szóbelileg is előadta és meghagyta, hogy addig is, 1) Jegyzők. — Zirczi ívtár. C. 3451. 2) Jegyzők. 3) Oimn. irattár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom