Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913
— 56 — A Bach-rendszer bukásával Thunnak tanügyi rendszere is háttérbe szorult. Mikor újból előkerült, már valamivel nemzetiesebb alapokon nyugodott. Az októberi diploma által (1860) visszaállított régi helytartótanács ismét kezébe vette a közoktatást. A középiskolai tanrendszer átalakítása végett a tanári karok véleményét kéri. A székesfehérvári tanárok, hogy a feleletet megadhassák, 1861. jan. 16-án tanácskozást tartanak. Elismerik, hogy az Entwurf az előbbinél sokkal alaposabb; ügyes vezetés és kitartó szorgalom mellett nagyban bővíti az ifjúság ismeretkörét, de mivel a fő- és algimnázium természete közt lényeges a külömbség — itt gyermekekkel, ott ifjakkal kell foglalkozni, a két kort pedig nem lehet ugyanazon rendszabályok szerint haszonnal tanítani — azért a tiszta szakrendszert csak fokozatosan kell alkalmazni. A I., II. és III. osztályban csak egy tanár működjék, aki húzamosabb ideig lévén tanítványaival, jobban megismerheti és sikeresebben nevelheti, taníthatja őket; a IV. és V. osztályban két-két tanár legyen, az osztályfő tanítsa a hittant és nyelveket, a másik a reális tárgyakat; a többi három osztály (VI —VIII.) alkossa a bölcsészeti tanfolyamot, amely teljesen a szakrendszer alapján álljon. így egészen nyugodtan lehetne az ifjúságot az egyetemre bocsátani. Az egyes tantárgyakat illető véleményöket is hozzácsatolják. 1) Ugyanezen tanácskozmányon azon általános óhajjal álltak elő, hogy az egész tanszervezet rendezésére a gimnáziumok igazgatói a tanárok által választott tagtárssal bizottságokat alakítsanak. 2) De ezt már nem vehették tekintetbe, mert magának a helytartótanácsnak a munkája is felerészben megakasztatott. Az 1861. okt. 5-én kelt udvari rendelet az eddigj rendszer fenntartását és a változott viszonyokhoz való csekély átalakítását követelte. A szakrendszer fennmaradt, de az I. és II. osztályban visszaállítja az osztályrendszert, megegyezőleg a székesfehérvári tanári kar véleményével. 8) Ez csak ideiglenes tanterv volt. Az Entwurftól teljesen független> nemzeti szellemtől áthatott, minden ízében magyaros tanrendszer megalkotásának a vágya folyton ott buzogott a hazafias tanügyi férfiak kebelében és csak a nyugalmasabb időket várták terveik végrehajtására. A kiegyezés után hozzá is fogtak azonnal a nagy munkához, Magyarország tanügyi újjáalkotásához. A munkavezető Eötvös József br., vallás és közokt. miniszter volt, az a nagyszellemű férfiú, aki Magyarország kulturális életét a haladó Nyugat kultúrtényezői szerint törekedett átformálni) berendezni. Elsősorban a gimnáziumokat reálgimnáziumokká akarta átváltoztatni. Ezen tervét az 1867. szept. 20-án tartott igazgatói tanácskozmányon, melyen a miniszter meghívásából a székesfehérvári igazgató szintén jelen volt, szóbelileg is előadta és meghagyta, hogy addig is, 1) Jegyzők. — Zirczi ívtár. C. 3451. 2) Jegyzők. 3) Oimn. irattár.