Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 54 — mivel a kormány csak akadémiával és líceummal ellátott városokban akar nagy- (fő-) gimnáziumot létesíteni, mert az ilyen helyeken fennálló bölcseleti tanfolyam a nagygimnázium kiegészítő része leend. Igy nyilatkozott a közokt. miniszterhez felterjesztett javaslataiban is, sőt augusztus hónapban az újságokban is megjelent. A kormánynak ezen szándéka nagy ijedelmet okozott a székesfehérvári és környékbeli lakosságban, amely már évek óta bölcseleti tanfolyam után sóvárgott; hozzá a gimnáziumi osztályok kevesbítésében tetemes kárt vélt felfedezni. De maradt még reményük, utolsó sugár a rémület napjaiban. Bizalmukat a zirczcisztercita rendbe helyezték. Először Petheő János cs. kir. kormánybiztos és Fejérmegye főnöke keresi fel levelével 1850. aug. 13-án Villax Ferdinánd zirczi apátot a vármegye nevében. A levélben előadja a kormány szándékát, de jelzi egyúttal azt is, hogy a kormány nem fog idegenkedni a főgimnázium létesítésétől sem, csak »annak felállításán mecénáskezek közremunkáljanak.« Majd felsorolja a főgimnázium felállítását támogató okokat. Székesfehérvárnak környezete olyan, hogy a szomszédos Somogy-, Veszprém-, Tolna- és Komárommegyékből, sőt morális szempontból még a nagy Pestből is számos szülő inkább itt taníttatná gyermekét, mint a távolabbeső Győrben vagy Pécsett. Ez nagy haszon lenne a szülőkre, kik kevesebb költség mellett neveltethetnék serdülő gyermekeiket, az ifjakra, kiknek szellemi kiművelése nagy mértékben előmozdítható lenne és nagy haszon lenne az iparilag és kereskedelmileg sokat szenvedett Székesfehérvárra. Sok szegény családon lehetne segíteni kosztos diákok tarthatásával. A tanár és tanítvány nyolc évi közös munkája az erkölcsi és szellemi előhaladást csak fokozhatja.

1) Majd pedig Petheő János vezetése mellett két tanácsos és két előkelő polgárból alakult küldöttség járul Villax Ferdinánd zirczi apát elé és bizalommal kérik, hogy a négy felső osztály felállításának és ellátásának a terhét is vállalja el a rend, amiáltal a várost újabb hálára fogja kötelezni maga és a rend iránt. A bizalom nem is volt hiábavaló. A zirczi apát, a gimnáziumnak legelső igazgatója, a legkegyesebben fogadta a küldöttséget és a legjobb reményekkel bocsátá el.

2) A zirczi apát a legmelegebben óhajtotta, hogy Székesfehérvárott főgimnázium legyen, amint a főigazgatóhoz 1850. aug 2-án intézett leveléből is kitetszik; sőt már a jövő évben meg is akarta nyitni az új gimnáziumot. De voltak aggodalmai, voltak gátló körülmények, melyekről szintén értesítette említett levelében a főigazgatót. A szerzetesek száma t. i. részint halálozás, részint az 1848 —9-i küzdelmek következtében (a szerzetes növendékek mind eltávoztak) annyira leolvadt, hogy a székesfehérvári főgimnáziumhoz küldendő tanárokat csak a pécsi gimnázium felmondásával tudhatta 1) Zirczi ívtár. C. 2888. 2) Protocollum (1850-1.) 2. p.