Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 27 — gatta, a zirczi perjel pedig 1810. jul. 10.-én újból kérdést intézett, vájjon a rend a két gimnáziumot megkaphatja-e; a főapátot megsürgették, hogy itt levén a gimnáziumokról való gondoskodásnak legfőbb ideje, nyolc nap alatt haladéktalanul tegyen előterjesztést.

1) Nóvák Krizosztom, bencés főapát 1810. aug. 4.-én válaszolt és válaszában a zirczi perjel kérését sem szerzetesi, sem az isteni és emberi jogoknak megfelelő dolognak nem minősíti. Ajánlja, hogy az egri gimnáziumot vegye gondjaiba, mivel Eger sokkal nyugodtabb, alkalmasabb hely, ahol a tudományos munkálkodást, a tanulmányokban való előhaladást semmi sem zavarja. Ezt vegyék át a zircziek, ezt rendezzék be és szereljék fel. Kéri azután, hogy jogát a két gimnáziumhoz tartsák fenn.

2) A helytartótanács a beérkezett iratokat kellő objektivitással mérlegelve, a főapát megjegyzését furcsának találta, mert hiszen — mint ő kifejezte — más a kiváltságos jognak és birtokosnak a megsértése, más a föltételnek vagy kötelezettségnek ugyanazon tekintély által történt megváltoztatása. Mivel a főapát mindenáron akarja a két gimnáziumot, másrészről a zirczi perjel ajánlata a 12 ifjú eltartására vonatkozólag igen szép és dicséretes cselekedet, a dolog elintézésére azt ajánlja, hogy a főapátot úgy ezen, mint más neki jutott intézetek gondozására rögtön és hatékonyan szorítsák.

8) Az ügy egy ideig ismét, szünetelt. 1811. febr. 9.-én már a veszprémi püspököt delegálják, hogy vizsgálja meg, vájjon a bencések el tudják-e már látni a székesfehérvári gimnáziumot, vagy hogyan és mit tesznek a jövőben?

4) A székesfehérvári gimnázium ügyének az eldöntését annak elhanyagoltsága, szellemi degenerációja siettette. A győri főigazgató, Paintner Mihály 1811. szept. 21.-én, majd okt. 18.-án az új iskolai év közeledtével ismételten sürgette az üres katedrák betöltését. A fehérváriak panasza kisérte ezen levelet, mert nem tudtak, nem is tudhattak megnyugodni; gyermekeik tanügyi elhagyatottsága már néhány év óta bántotta, keserítette őket. Hoffmann Jakab 1811-ben bekövetkezett halálával elhanyagolt iskolát hagyott maga után. Nagy Pál két összevont osztályt nem tudott sikeresen vezetni, Janatkó János 33 évi szolgálat után ereje fogyottan kívánkozott nyugalom után, Party Ferenc, a nemzeti iskola tanítója, a latinhoz keveset értett. A főigazgatónak ezen levelére a helytartótanács azt javasolja, hogy határozzanak véglegesen a gimnáziumnak a ciszterciták vagy a bencések részére való átadásáról, a főigazgatót pedig megbízza, hogy a nemzeti iskola tanítói közül gondoskodjék ideiglenes helyettesről.

5) 1812. febr. 2.-án Novich székesfehérvári igazgató ismét kénytelen volt a régi mizériával előhozakodni, sőt most már három katedra ürességét jelenteni. Hoffmann és Janatkó halála, Neichel Ferenc betegsége végső szükségbe sodorta az in1) Orsz. ívtár. Helyt. o. 1810. F. 40. P. 19. és 20. 2) Orsz. Ívtár. Helyt. o. 1810. F. 40. P. 21. és 22. 3) U. o. 1810. F. 40. P. 21. és 22. «) U. o. 1811. F. 35. P. 10. 5) U. o. 1811. F. 32. P. 77. és 78.