Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

24 tozik ezeket a főapátság és apátságok jövedelmeiből alkalmas tanárokkal úgy ellátni, amint a tanulmányi rend megkívánja*; »megkapják Fehérvárott a jezsuiták házát és templomát«, amelyeket »jó karban, tehát az illetékes alap terhére történő kellő rendbeszedés után kell a bencéseknek átadni; az épületek fönntartásának terhe ezentúl a rendre száll«.

1) A sz. Benedek-rend méltányolta ugyan I. Ferencnek nemes intencióját, de a tanerők csekély száma miatt minden kötelezettségének egyszerre meg nem felelhetett. 1802-ben csupán a soproni és győri gimnáziumokat vették gondjaikba,

2) a többire csak lassan kerülhetett a sor. Mikorra azonban számban megnövekedtek és anyagilag is jobb helyzetbe jutottak, a székesfehérvári gimnáziumot már nem vállalhatták el, mert ekkorra már a cisztercitáké volt. II. József eltörlő rendelete a kontemplációs rendeket sújtotta. Jóllehet a zirczi apátság is ilyen volt, az eltörléstől mégis megmenekült. 11. József tudniillik nem merészelte az eltörlő rendeletet ezen apátságra is alkalmazni, mivel ez 1699 óta a porosz Sziléziában lévő heinrichaui apátsággal volt kapcsolatban. Ezen politikai ok és a veszprémi elemi iskolák gondozásának az elvállalása a szomorú sorstól megszabadította.

8) Az állami és nemzeti diszharmónia azonban a két apátság kettészakadását csakhamar elősegítette. A szétválásnak főmozgatója a magyar származású Dréta Antal volt, akit 1803-ban zirczi perjellé, 1812-ben pilisi és pásztói apáttá, majd pedig zirczi kormányzó-perjellé neveztek ki. Sokat küzdött, sokat harcolt a zirczi apátság függetlenítése érdekében, de azután örömmel szemlélhette fáradozásainak értékes jutalmát, örömkönnyekkel áztathatta azon oklevelet, mely a Heinrichautól elválasztott zirczi apátságot a pilisi és pásztói apátságokkal egyesítette. 1814. aug. 19.-én kelt azon nevezetes okmány, amely a magyar cisztercita rend újabb munkakörének, a középiskolai ifjúság nevelésének és oktatásának a hajnalhasadását jelezte.

4) Dréta Antal már mint zirczi perjel tudatában volt annak, hogy a zirczcisztercita rendnek nem lehel más hivatása, mint a nevelés és tanítás; a rendnek tanító-renddé kell lenni; ezt követeli a kor, ezt óhajtja a király, ezt kivánja a magyar ifjúság érdeke. A zircz-cisztercita rendnek jól felfogott hivatása adja a tollat újból és újból a kezébe, hogy megszerkessze és a helytartótanács útján a királyhoz terjessze kérelmét a székesfehérvári és pécsi gimnáziumok elvállalására. Az 1810. ápr. 1-én kelt iratában ismételve kérését, kifejti, hogy tekintettel a bencés rend súlyos anyagi viszonyaira, melyet a négy apátság fenntartása involvál, tekintettel a rendtagok hiányára, mellyel folytonosan küzd, a zirczi konvent szeretné kimutatni hűségét a király, szeretetét a haza iránt a székesfehérvári és pécsi gimnáziumok elvállalásával, a szükséges tanférfiak beállításával; csak kettőt kér: a tanárok ') Soproni kath. főginin. tört. (1895/6. évi értesítő 23. I.) ») U. o. 3) Békefi R.: A magyarorsz. ciszt. rend millenáris Emlékkönyve. 28—32. 1. «) Békefi R. U. o. 37-43.