Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

186 Dombay Ev. János. Született 1858-ban Veszprémben. Felszentelték 1881-ben. Három esztendőt töltött itt (1883—5. és 1886-7.). Dornis Gáspár. Született 1818-ban Iszkaszentgyörgyön (Fejérvm.). Pappá szentelték 1842-ben. Székesfehérvári tanár volt 1849- 63-ig. — Meghalt 1873-ban Székesfehérvárott mint hercegfalvi lelkész. Irodalmi müvei: 1. A kath. istentisztelet szelleme avagy az egyházi személyek, he­lyek, szerek, cselekvények s idők magyarázata. Az al-gimnasinm osztályai számára Terklan után fordította. 1854. — 2. Az erkölcsrontó iratok, ravasz csábítók és a rossz példák ve­szélyeiről. (A székesf. nagygimn. VIII. évk. 1857/8.) Edlinger Titusz. Született 1840-ben Polányban (Veszprémvm.). Székes­fehérvári tanárkodása (1863 — 4.) után szentelték fel 1864-ben. — Meghalt Nagytevelen 1898-ban. Erdős Ince. Született 1845-ben Horpácson (Sopronvm.). Mint fehérvári tanárt (1869—71.) szentelték fel 1870-ben. — Meghalt 1875-ben Egerben. Erdőssy Bódog. Született 1867-ben Btikkösdön (Somogyvm.). Pappá szentelték 1890-ben. Székesfehérvári tanár volt 1899 —1912-ig. — A város közéletében igen előkelő működési tér nyílott szakképzettségének, tudásá­nak, hazafias meggyőződésének az érvényesítésére. Az 1908. év január havától több, mint 4 éven keresztül ellenőre volt a városi közvilágításnak, amely idő alatt a városnak megvilágítása semmi kifogás alá nem eshetett, 1908-ban a Vízi-város bizottsági tagjává választotta. Éveken át volt a függetlenségi és 48-as kör alelnöke, a hazafias eszméknek bátor harcosa. Több alkalommal mondott ünnepi beszédet márc. 15-én. A Székesfehérvár város közönsége által 1906. márc. 15-én rendezett ünnepnek a díszszónoka is ő volt. — De fizikai előadások által is érvényesítette tehetségét. Tartott ismeretterjesztő szabadelőadásokat, valamint a honvéd altisztekkel is meg­ismertette a legfontosabb természettani vívmányokat. — Négy éven keresztül (1899 — 1903.) a Ferencz József nőnevelőben is ő tanította a fizikát és a kémiát. Ereki Alfonz. Született 1844-ben Sümegen (Zalavm.). Felszentelték 1869-ben. Egy évi egri működése után Székesfehérvárra került és tanári pályáját is itt fejezte be (1871 — 97.). — 1893 —4-ben a Vörösmarty-kör könyvtárosa volt. — Távozása alkalmával 1897-ben alapították az Ereki Alfonz-féle ösztöndíjat, az elsőt az összes ösztöndíj-alapítványok között, melyet a volt tanítványok, tisztelők és jóbarátok tettek le az intézettől és egyúttal a tanári pályától búcsúzó tanár emlékének a megörökítésére. A kamatokat a mennyiségtanban jeles előmenetelű (V—VIII. o.) tanulókapja. Az alapítók szavai szerint »a jövendő nemzedéknek követendő példát akarunk mutatni a küzdelmes, fáradsággal teljes, önzetlen tanári működés megbecsülésére.« Irodalmi müvei: 1. Mérték- és pénzisme. (A székesf. főgimn. ért. 1879,80.) — 2. Mérték-, súly- és pénzisme felsőbb kereskedelmi iskolák, bankok, takarékpénztárak, pénzintézetek, ügyvédek, tanárok s a művelt közönség használatára. 1881. — 3. Elveszett boldogság. Schalck De La Faverie után franciából. 1887. — 4. A Phylloxera Vastatrix Pl. 1887. 5. A logarithmusok elmélete és alkalmazása. (A székesf. főgimn. ért. 1893 4.) — 6. Nevelőnő. Fordítás. (Székesf. és Vidéke. 70 közi.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom