Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

-- 183 csossá kinevezte

1). — Meghalt 1904-ben Székesfehérvárott. A város díszsírhelyet adott a Szent Háromság-temetőben, a Galamb-utcát, ahol nagy alkotása, a Sz. Imre-óvoda áll, elnevezte Alaghy Dezső-utcának, az óvodában pedig arcképét függesztették ki. »Székesfehérvár városa, mely város kultúrájának a boldogult hosszú évtizedeken át egyik elsőrangú zászlóvivője volt, fájdalmasan fogja érezni az ő munkás, tapasztalt kezének hiányát s a város minden rétegének őszinte részvéte vigaszul szolgálhat a Ft. Háznak a súlyos csapásért« — írta a főigazgató részvétiratában

2). Irodalmi munkássága: 1. Kath. neveléstan. Irta Kerschbaumer Antal dr. Németből fordítás. 1872. 2. C. Sallustius Cr. munkái. Fordította s bevezetésekkel és értelmezésekkel kisérte. (Kézirat.) Ezen fordítást Baksay S. és Toldy F. bírálták és a KisfaludyTársaságnak pártolásra ajánlották, de nyomtatásban nem jelent meg. 3. Lefordította Grysartól »A római költői nyelv«-et, Vergilius Aeneis-ét és Georgicon-ját, Homeros Odyssea-ját, Platón Sokrates védelmét és Kriton-ját; fordított Cicero beszédeiből, Ovidiusból és Horatiusból. 4. Miként jutott Eichenfels Henrik Isten megismerésére és A házi nevelés (Dittrich M. k.). Mindkettő fordítás. 5. Az iskolaszék hatásköre és teendői. 6. Különféle iskolai beszédek. - 7. Szent Bernárd néhány levelének fordítása. (Kath. autonomjá-ban.)3) Barbarics Róbert. Született 1856-ban Bántornyán (Zalavm.). A teológiát Zirczen végezte, majd egyetemi hallgató lett Budapesten (1879-80.). Felszentelték 1880-ban. Székesfehérvárott kétszer volt (1878-9. és 1881-3.). Irodalmi működése bajai tanárkodásának az idejére esik (irodalomtört. és nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott). Bándy Boldizsár. Született 1875-ben Duzsnakon (Zalavm.). Felszentelték 1902-ben. Tanári oklevelet 1904-ben szerzett. 1902—6-ig volt székesfehérvári tanár. 1905. március 15-én ^Nemzeti ébredésünk« címen tartott felolvasást az önképzőköri ünnepélyen. Bárdos József dr. Született 1877-ben Radicsapusztán (Fejérvm.). Felszentelték 1903-ban, amely évben bölcsészetdoktori oklevelet nyert. Székesfehérvárott 1904—7-ig tanárkodott. Felolvasásokat tartott a népakadémián (1905. március 15.), a csákvári kath. körben, a kath. legényegyletben; emlékbeszédet mondott az intézet Rákóczi-emlékünnepén (1906) és a rácalmási kath. körben Paczona István arcképének leleplezésén. — Tanítványai az 1912. évben letett »Bárdos József dr.-féle jutalomalapítvány «-ny&\ örökítették meg nevét. Irodalmi művei: 1. Ünnepi beszéd márc. 15-én. (Fejérm. Napló. 1905.) — 2. Tomcsányi István élete és költeményei. 1905. — 3. A magláji hős. Életrajz. 1906. Berentsy Márk. Született 1796-ban Egerben. Felszenteltetett 1821-ben. Háromszor volt itt (1821—25.; 1827-30. és 1832—33.). — Meghalt 1833-ban Székesfehérvárott. Berger Máté dr. Született 1855-ben Rendeken (Vasvm ). Felszentelték 1880-ban. 1883-tól bölcsészetdoktor. Székesfehérvári tanár 1886—92. Irodalmi munkái: 1. A legfőbb akadály. (Egyetemes Közoktatásügyi Szemle. 1889.) 2. Valami az iskolai bürokráciáról. (U. ott. 1890.) ') A székesf. főgimn. ért. 1904/5. 2) Gimn. irattár. 1904. szept. 29. 3) A székesf. főgimn. ért. 1904/5.