Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

- 176 — a reáliskola miképeni megalkotásáról, berendezéséről és fenntartásáról. Bula Teofil már júl. 6-án benyújtotta az Entwurf előírásainak, a város anyagi helyzetének figyelembevételével, minden részletkérdésre kiterjedő körültekintéssel megszerkesztett jelentését. Pontosan megkoncipiálta, hogyan lehet a városi főelemi negyedik osztályának 2 osztállyá bővítésével a reáliskolát megalkotni, hol és miképen kellene tantermekről gondoskodni, milyen tanerők és tanszerek szükségesek és mennyi költségbe kerülne mindez. A választmány ezen tervezetet egész terjedelmében elfogadta és a minisztériumhoz felterjesztette. Az 1853. júl. 27-i választmányi gyűlés Haas Mihály prépost, főigazgató ajánlatára pótjelentést készített, amely szerint a hittanítást esetleg magyar és német nyelvben jártas cisztercita fogja elvállalni, a reáliskola igazgatására pedig a választmány ismételt kérésére Bula Teofil vállalkozott.

1) A reáliskola megnyitása 1854. dec. 12-én folyt le a városház nagytermében fényes ünnepséggel, amikor is Ferenczy polgármester után Bula Teofil fejtegette az új intézet célját és fontosságát.

2) A reáliskola első 5 esztendeje, gyermekkora összenőtt az igazgató személyével. Az intézet évről-évre erősödött, a hallgatók száma gyarapodott, amiért is Bula Teofil közbenjárására a városi tanács és a helybeli kereskedelmi testület hozzájárulásával az 1859—60. iskolai év elején a 111. o. is megnyílhatott. De az újjáalakulás nehézségét igen növelte azon körülmény, hogy Bula Teofil, zirczi perjellé neveztetvén ki, az igazgatóságról 1859. szept. 16-án leköszönt és ezáltal a reáliskola rendes igazgató nélkül maradt. A budai kir. helytartótanács Bula Teofil fölmentése alkalmával az intézet megnyitására fordított fáradozásaiért, de különösen a III. o. megalkotásának kieszközléseért teljes elismeréssel adózott.

3) — Bula Teofil kiválóságának az elismerése akart lenni a rendtagok részéről első helyen való jelölése az apáti székbe (1858). De királyi megerősítést nem nyervén, apáttá nem lehetett. Szép szavakkal ecsetelték az ő egyéniségét, szellemi és lelki tulajdonait azon információban, melyet a jelölés alkalmával róla készítettek.

4) — Érdemeinek méltatása volt kettős kitüntetése is. 1854-ben az arany érdemkeresztet, 1886-ban a tanügy és közügyek terén 53 éven át kifejtett nyilvános működéseért a Ili. osztályú vaskorona-rendet kapta.

5) — Nevét 2000 frtos »Teofil-féle'< ösztöndíj alapításával is megörökítette. — Meghalt 1893-ban Előszálláson (nesztor). Irodalmi munkássága: 1. Végtisztelet, mellyel ...Horváth János székesfehérvári püspöknek... kora elhunytát gyászolja a székesfejérvári királyi gimnázium 25. febr. 1835. (Költemény). — 2. Örvendezés. ... Marich Dávid... győrmegyei főispányi széke elfoglalása alkalmakor 1841-iki télelő 13-án a székesfehérvári kir. tanodától szentelve. (Költemény). — 3. Egyházi énekek, litániák és imádságok a tanuló ifjúság számára. 1843. (3. kiadás 1854.) — 4. A természettan alapvonalai dr. Baumgartner Endre, dr. Kunzek >) Borostyán S.: A székesf. reálisk. tört. 1896. 7—17. 1. 2) Borostyán 5.: U. o. 20. I. 3) A székesf. városi alreál VI. évkönyve. 3—8. 1. 4) Zirczi Ívtár. C. 3269. s) Zirczi Ívtár. C. 4415.