Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913
— 159 — azzal fenyegetőzik, hogy további késedelmezés esetén a tanintézet nyilvánossági jogát is némileg veszélyeztető felsőbb rendeletet provokálnak. 1) Az ismételt sürgetésre 1863- és 1864-ben rendkívüli gyűlést tartanak, amelyen egyes elmozdítandó akadályokról tesznek említést, 1868. márc. 8-án pedig teljes részletességgel felsorolják az akadályozó okokat és az ügy megoldása végett javaslatokat terjesztenek az apát elé. A miniszter azon állítását, hogy a tanítórendek tagjai a vizsgát már helyzetűknél fogva is könnyebben letehetik, helytelennek minősítik. Hiszen a világiak a gimnázium elvégzése után az egyetemre mennek, ahol tárgyaikat kellő útmutatás mellett, tüzetesen hallgathatják és ha állást kapnak, a saját tárgyaikat, melyekhez hajlamuk van, melyekből vizsgát tettek, taníthatják. A szerzetesek ellenben hosszú ideig teológiával foglalkoznak, s mivel ez őket teljesen lefoglalja, a világi ismeretek jórészt feledésbe mennek. Ha kikerülnek, azon tárgyat kapják, ami nekik jut s mivel sok az áthelyezés, kedvenc tárgyaikat csak jó későn taníthatják. Igaz, hogy a taneszközök — mint a miniszter mondja — költség nélkül rendelkezésre állanak, azonban hiányzik a kellő irányítás. Magyar tudományos irodalom nincs, s mivel az idegen nyelveket kevesen bírják, ez is nehézséget okoz. A segédeszközöket tehát nem igen használhatják fel. A világiaknak is vannak segítő eszközeik és pedig a legfontosabbak: a nyilvános könyvtárak, egyetemi előadások és a szakavatott útbaigazítás. Nem lehet felhozni azt sem, hogy a szerzeteseknek több idejök van a tanulásra, ez nem áll, mert a papi kötelmek mellett a társadalmi körülményektől sem lehet már elzárkózni. A rendnek mint egyházi testületnek a célja: a vallásnak hű szolgálata, mint tanítórendnek: tudományos tanárok nevelése a tanintézetek részére. Úgy kell a kettőt egyesíteni, hogy a papban a tanár, a tanárban a pap felismerhető legyen. Ezért javasolják, hogy a rendi gimnáziumokból belépőket az illető gimnáziumban működő tanárok vegyék fel, a máshonnan jövőket pedig szigorúan megvizsgálják, azt is, hogy mely tárgyakhoz van hajlamuk és ezt neveltetésüknél irányul vegyék. Az újoncév alatt, de utána is főleg a németre és latinra fordítsanak nagy gondot. A tanári pályákra lépőket 3 évi teológia után a pesti egyetemre küldjék, ahol választott szaktárgyaikból vizsgára készülnek. A tanári elhelyezésnél a szaktárgyakra figyelemmel legyenek. Az alkalmazásban lévő vizsgára kötelezetteket már a jövő esztendőben Pestre rendeljék és helyöket ideiglenesen vizsgázott világiakkal betöltsék, mivel az anyagi áldozatot bőven kárpótolja a rendre háramló szellemi haszon. Igy fog a rend szebb jövője felvirágozni. 2) A székesfehérvári ház tagjai 1869-ben ismét kérik az apátot, hogy tegye lehetővé a tanári kiképzést, adjon nekik módot és alkalmat a kellő képzettség megszerzésére és ezért a 2 eldiszponált székesfehérvári tanárt ne vonja el a tanári pályától, hanem inkább Pestre, az egyetemre küldje őket. 3) 1) Gimn. irattár. 1864. márc. 17. 2) Zirczi Ívtár. C. 3711. 3) Zirczi ívtár. C. 3768.
