Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 145 — A különféle helyzetekbe való beleélés, a könnyed, természetes mozgás azonban csak a színielőadásoknál érvényesül. A jezsuiták idejében itt is divatoznak a színjátékok. Hiszen az ő idejökben ezen célra a régi épületben külön terem (theatrum) is volt

1) és az előadott 27 drb közül 2 már magyar nyelven szólt a közönséghez.

2) A jezsuita rend felosztása után a ciszterciták megjelenéseig csak egy adat szól arról, hogy néhány tanuló az 1792—3. iskolai év szünidejében magyar drámát adott elő, de nem az iskolában, hanem a legényegyesületben a legényekkel együtt és a tanárok tudta nélkül.

3) A nevelésnek ezen eszköze elől a ciszterciták sem zárkózhattak el, de nem is tették. Hányszor mulattatták a közönséget, hányszor keltettek nemes érdeklődést az iskola iránt ilyetén módon, nem tudjuk, de hogy tényleg foglalkoztak ezzel és pedig mindjárt az első években, arra nézve néhány adattal szolgálhatunk. Az 1819—20. iskolai esztendő vége felé, 1820. júl. 25-én a humaniórák 2. osztályának a tanulói vagyis a gimnáziumból kikerülendő ifjak a >Mátyás király megválasztása« c. 3 felvonásos hazai drámát adták elő a nemzeti színházban (régi Győry-ház, ma Boros-ház a Kossuth-utcában) és ennek jövedelmét a tanév végén kiosztandó jutalomkönyvek beszerzésére fordították.

4) A másik adat csak közvetett és Fejér György főigazgatónak 1822. dec. 22-én kelt közléséből ismeretes. Fejér György tudatja az igazgatóval, hogy többen kifogásolták és neki értésére juttatták, miszerint a humaniórák 2. osztályának a tanára drámai szórakozásul XVI. Lajos tragikus halálát adatta elő. Felkéri tehát az igazgatót, hogy az illetőt a darab megválasztásánál óvatosságra intse; vannak ugyanis — írja — kik a kákán is csomót keresnek és tudja meg, hogy a szerzetesek éles kritikának vannak alávetve.

5) Hosszú szünet után ismét kezdik a régi, kipróbált, édesszavú húrokat pengetni. Mintha nem mernének egyszerre belefogni, lassan, szinte észrevétlenül vezetik az érdeklődő közönséget mindig beljebb és beljebb szebbnél-szebb jelenetek hosszú sorozatán át az iskolai színjátékok kedves otthonába. Mintegy a nézőközönség szeme előtt emelik lelkes, ifjú munkások szakértők vezetésével a régi, nemes Táliának az épületét. Az alapkő letétele— mondhatjuk — 1900. márc. 15 én történt a »Nagyidők« c. drámai költemény (öt képben) bemutatásával. Az alapmunka nehezen ment. Az 1904—5. iskolai év már a munka serény folytatásáról számol be. 1905. márc. 15-én mutatták be Vörösmarty Mihálynak >Árpád ébredése« c. színijelenetét. Itt kezdődik Vargha Dámján dr. érdeme. 1) Orsz. ívtár. Acta Jesuitica. Miscell. irreg. fascic. 13. 2) Fináczy E.: A magyarorsz. közokt. tört. Mária Terézia kor. I. 126. 3) Volumen. II. 160. *) Az eredeti színlap Rexa Dezső, fejérvármegyei főlevéltáros tulajdona. s) Qimn. irattár. 12