Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 136 — bölcsészet — mennyiségtan és természettudományok) tartották; a többi osztályban ezalatt előadás volt. A vizsgát a hittanból kezdték a püspöki biztos elnöklete alatt és 1 — 3 napig tartott, majd a többi anyagból folytatták az igazgató vagy megbízottja vezetése mellett és elhúzódhatott 23 napig is. A vallástan-vizsgát valamely eminens által az elnökhöz intézett allokúcióval kezdték. A vizsga latinul folyt, de már 1825-től az alsó 2 osztályban magyarul feleltek a hittanból. A kérdéseket a tanulók által írt tételek (tézis) közül adták fel, de 1834-től magoknak a tanároknak kellett a végzett anyagból áttekintést készíteni. Az elmondandó anyagot az elnök jelölte ki és ő maga is intézhetett kérdéseket. A félévi vizsgálatot különösen értékessé a mellékkörülmények tették. Már 1820-tól ünnepélyes színezetűek voltak. Előkelő férfiak jelenlétében tartották. 1830-ban még ki is emelték, hogy mindenki tehetségéhez képest ünnepi ruhában jelenjék meg. A vendégeket az ifjak hívták meg és pedig az egyháziakat 2 költészeti osztályú, a megyeieket 2 szónoklati o. tanuló, a városiakat a nyelvészeti IV. o. tanulói. A főpróbatételek rendjét 3 nappal előtte az érdeklődők részére még az iskola ajtajára is kifüggesztették. Főképen a II. félévi vizsgálatot szokták nyilvános deklamációkkal koronázni vagyis valóságos irodalmi ünnepélyeket rendeztek. A humaniórák jobb tanulói poétikai és retorikai gyakorlatokat tartottak, az alsóbbak tanulmányaikat fedő párbeszédeket mondtak, hogy ezáltal a szerepléshez lassan-lassan hozzászokjanak. Ugyanezen alkalmakkor mutatták be a hallgatóknak írásaikat, földrajzi térképeiket, históriai tabelláikat, természetrajzi gyűjteményeiket, melyeket privát szorgalommal készítettek. A főpróbatételek megtartásánál figyelembe vették a szülők helyzetét is. Pl. 1847-ben, mivel a drágaság és élelemszükség miatt a szállásadók a tanulókat elbocsátották, a szülők pedig az év elején kikötött járandóságon túl pótolni, semmit sem akartak, az évvégi vizsgát előbb tartották. A félévek megszüntetése (1868) a félévi vizsgákat, melyeket a tanári kar haszonnélkülieknek és időfecsérlésnek tartott,

1) eltörölte. A tanulmányok anyagát ezután nem két részre szakítva, hanem folytatólagos összefüggésben adták elő és az évvégi nyilvános vizsgálatok tárgyát az egész évi anyag képezte. De egy darabig voltak még félévi vizsgálatok olyan tárgyakból, melyeket évközben fejeztek be (vegytan és természettan IV. o.: természetrajz V. o.; bölcseleti előtan VIII. o.). A főpróbatételek idején szerepeltek a havi próbatételek, amelyekről ha valaki törvényes ok nélkül elmaradt, a főpróbatételtől is eltiltatott. Ezek is az igazgató jelenlétében történtek, de nem voltak nyilvánosak. Ezeket is célszerűtleneknek minősítette a tanári kar azon okból, hogy nincs meg a kellő nyugalom, a megelőző többszörös ismétlés sok időt von el az előadások folytatásától, a tanulmányok bővebb kifejtése akadályoztatik. i) Jegyzők. 1868. febr. 2.