Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 107 — az énekesek tömör testületet képezhessenek. Egyúttal Pallér Kelemen a szorosabb felügyeletet az énekre elvállalta.

1) Haladás — úgy látszik — nem mutatkozott, mert 1875. szept. 27-én újból szellőztetik a dolgot és többek hozzászólása után elhatározzák, hogy amint a múlt évben, ezután is vasárnap délután a hitelemzés helyett énekpróbákat tartanak, a karmestert pedig felszólítják új tervezet készítésére. Hogy az éneket, főleg az egyházit minő fontosnak tartották, azt az 1895. szept. 18-i határozattal igazolták legjobban, amely szerint az ének tanulása kötelezi mindazokat, akik erre alkalmasak. Az énektanítás érdekét szolgálták azzal is, hogy a 80-as évek értesítőiben a szülők és tanulók figyelmét az éneknek a beszélő szervek erősítését célzó, szellemi és erkölcsi hatásokat keltő fontosságára igyekeztek felhívni: »Az ifjúnak művészeti hajlama erősbül, szépérzéke finomul, ízlése nemesbül, jellemére üdvös befolyást gyakorol a kölcsönösség, mely a kor tagjait egymásra utalja. ...Azért énekeljetek együtt ifjak! — s látjuk, hogy szeretitek egymást.«

2) Zene. A zenének »szívnemesítő és kellemesen szórakoztató hatása« indította a tanári kart a zeneiskola megalapítására. Mivel á régi épületben a helyiségek kis száma miatt magánórák tartása nem volt lehetséges, csak az új épület emelése valósíthatta meg a tanári karnak ezirányú törekvését. A zeneiskola ügyét Kolossváry Kálmán már az 1874. jún. 28-i ülésben a megvalósulás stádiumába terelte. Mivel — úgymond Kolossváry — az ifjak eddig is hódoltak a nemes zenei művészetnek, de más tanintézetben képezték magokat, az új épület elkészítése után elegendő helyiség birtokában a gimnázium keretében kell megalkotni a zeneiskolát; értekezni kell a helybeli zenetanárokkal és az alapszabályok megkészítésére zenebizottságot kell kijelölni. Az indítvány elfogadását a.bizottság tagjainak (Aujedszky, Gebaur, Kolossváry, Pallér) a kinevezése követte. A tanári kar buzgólkodására, zene iránti érzékére vall az a körülmény, hogy a zeneiskola még az új épület megépítése előtt megnyílt, de az órákat egyelőre a püspöki lakban tartották.

3) A fuvó- és vonóshangszerek tanítására zenetanárokul megnyerték Bernreiter Lipót egyházi zenészt, aki 4 évig tanította a haladókat, valamint Bárdon József főelemi tanítót, aki haláláig irányította a zeneiskola fejlődését (20 V

2 évig). A szükséges rend és sikeres működés érdekében Pallér Kelemen ciszt. r. tanár vállalta a felügyeletet, amelyet mint igazgató is gyakorolt 1897-ben bekövetkezett haláláig. A tandíjat évi 10 frtban állapították meg. Volt azonban több szegénysorsú, szorgalmas, zenetanulásra hajló tanuló, akiket a zenetanárok ingyen 1) Jegyzők. 1874. okt. 28. 2) Az énektanítás reformját utoljára Vass Bertalan dr. sürgette, aki 20 esztendőn keresztül tanította az éneket fényes sikerrel. (Ért. 1899/900. 43 7. I.) 3) Jegyzők. 1874. okt. 28. 6*