Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913
— 102 — elég akadt. 1) 1852-3-ban 43, 1854-5-ben 103, 1860-1-ben 135 volta rajztanulók száma. A rajztanulás páratlan buzgósággal indult és rendben folytatódott, mivel az igazgató ellenőrizte a munkát. 2) Az 1860-ban beszerzett és ma is a rajzszertárban őrzött lapminták nyilvánvalóvá teszik, hogy a városi rajziskolában pusztán lapminta-másolással töltötték az időt és ezáltal a rajzoktatás csak a szemmérték és egy kis technikai készség, azaz kézügyesség fokozására irányult. Szakszerűbb és eredményesebb lett a rajztanítás, amidőn a szabadkézi mértani rajzot 1867-ben rendes tantárgynak deklarálták. A megfelelőbb lapmintáknak, geometriai testeknek, sorozatos alaki és diszítményi gipszmintáknak a beszerzése, ezeknek rajzoltatása kiválóan előmozdította a térbeliség, fény és árnyék fogalmának a tisztázását. A rajztanítás eredményessége alkalmas helyiséget is kívánt. A cisztercita tanári kar 1871-ben fel is veszi indítványai közé egy megfelelő rajzterem készítését és ezen célra egyik szomszédos ház megvételét ajánlja, de az új épület emelésének közelgése a tervet meghiúsította. 3) Nagyobb lendületet vett a rajztanítás 18Ql-ben, amikor a gyengébb nyelvtehetségű tanulók számára rendszeresített görögpótló-tárgyak egyikének a rajzot tették. Az V—VI. osztályban heti 2—2 órában, a VII—VIIIosztályban heti 1 —1 órában gyakorolták a szabadkézi rajzot s ugyancsak (VII—VIII. o.) hetenként 1 — 1 órában az ábrázoló geometriát, amelyet 1902-ben a szabadkézi rajz kiszorított. Ehhez járult még a 1ÍI- IV. o. heti 2-2 geometriai órájának a szabadkézi rajz javára történt megosztása. 1886-tól a szabadkézi rajz mint rendkívüli tárgy is nyújtott alkalmat a továbbképzésre a kedvvel foglalkozóknak. 1897 óta Philipp István oki. rajztanár irányítása mellett intézetünk rajzoktatása stílszerűnek mondható, mert megérzi a modern rajzpedagógia minden figyelemreméltó hullámmozgását. A lapminta-másolás csak elvétve, mint a technikai készséget irányító, finomító, de főképen mint a műízlés fejlesztéséhez járuló, szemléltető eszköz szerepel. A kezdő fokon (III —IV. o.) is inkább a természetből vett síkformákat veszi mintául. Tekintélyes rész jut a magyar diszítő stílusnak az önálló kombinálás, tervezés terén is. A felsőbb osztályokban elsősorban a vonaltávlat, majd a fény, árnyék és a színtávlat fogalmához és ezeknek rögzítési módjához jut a tanuló. A térbeliség fogalmát készüléken, majd nagyméretű geometriai testformák rajzolása által, tehát gyakorlati úton sajátítják el. Az így szerzett ismeretek alapján gyakorolja tovább a rajzot, nemcsak az iskolában gipsz- és faminták, használati és múzeumi tárgyak után, hanem a nagy természet után a szabadban is. Az 1897 óta évről-évre gyarapodó rajzgyűjtemény hű és változatos képet ád a tanuló ifjúság munkásságáról. Az intézet rendezett néhányszor 0 Jegyzők. 1852. máj. 1. és 24; nov. 6. -0 Jegyzők. 1853. jan. 2. 3) Zirczi ívtár. C. 3835.