Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1911

5 osztályt. Az akkori időből fennmaradt latin nyelvű anyakönyvek nemcsak a tanulóknak a különböző tárgyakban tett előhaladásáról számolnak be egy-egy érdemjeggyel, hanem bővebb jellemzéseket foglalnak magukban. Vajda Ödön magaviviseletére vonatkozólag (móres) pl. ezt olvassuk: legibus et institutis scholasticis exemplariter obtemperavit. Figyelme (attentio) így van jellemezve : scbolis magistrorum intente attento animo interfuit, — szorgalma pedig (solertia): operám litteris et artibus assiduam navavit. A jegyzet rovat ezt mondja róla: clericus S. Ordinis Cisterciensis, optimus spei iuvenis. — Az érettségi vizsgálat intézménye két évvel előbb, 1951/52-ben lépett életbe Magyarországon, akkor azonban az egri diákok még Kassára mentek vizsgálatra. Az első érettségi Egerben az 1852/53. iskolai évben volt. 1854. julius havában, tehát a második alkalommal került Vajda Ödön 34 társával a vizsgáló bizottság elé. • Az érettségi anyakönyv szerint a latin nyelvben „clara et fluida classicorum explanatione se fundatam notitiam possidere ostendit"; a görög nyelvben „cognitiones grammaticae accuratae, in expositione classicorum praecellentem fecit profectum"; a magyar nyelvben „claris cognitionibus pollens, in applicando dexter"; a történelemben „res gestas ordine chronologico et in mutuo nexu probe perspicit, perspicue proponit" slb. Az érettségi vizsgálat eredménye: eximio modo maturus. Egri tanárai közül Stephanovszky Sándor élt legtovább ; néhány évvel ezelőtt mint az egri főkáptalan tagja halt meg. Vajda Ödön apáti látogatásai alkalmával minden évben megható módon nyilvánította kegyeletét egyetlen élő tanára iránt. Szalay Alfréd a pécsi főgimnázium egykori jeles igazgatója, aki nemcsak egri tanára, de előző évben Zircen novicius-mestere is volt, apátságának első tiz esztendejében még mint a zirczi konvent perjele és első tanácsadója állott oldala mellett az élet tapasztalataiból leszűrt bölcseségével. • A theologia elvégzésére apátja növendéktársaival együtt a hires osztrák ciszterci apátságba, Heiligenkreutzba küldi. Hogy milyen érzelmekkel mehettek magyar ifjak az ötvenes évek elején Ausztriába tanulni, azt könnyen elgondolhatjuk. Habár ruhájuk és regulájuk közös is, idegeneknek érzik magul*at tanulótársaik között, mert hiszen egy világ választotta el tőlük. S igy azután, bár értelmök kiművelésén jólelkű és tudós tanárok fáradoznak, akiket Vajda Ödön még öreg korában is, valahányszor Bécs környékén megfordul, hálás szivvel látogat meg a heiligenkreutzi temetőben, mégis bevégezvén az iskolai évet, megállapodnak egymásközt, hogy többé nem térnek vissza. Ezt kellő formában, de teljes határozottsággal kijelentik apátjoknak. Villax Ferdinánd a szerzetesi élet egyik alaperényé1 Elnöke Haas Mihály főigazgató (caes. reg. scholarum inspector) volt, tagjai pedig Juhász Norbert, a főgimn. igazgatója, Kristofcsák Ferenc (vallástan), Korének József (latin nyelv), Makáry György (magyar nyelv), Stephanovszky Sándor (történelem és német nyelv), Szalay Alfríd (görög nyelv) és Farkas Gergely (mathematika és fizika.) — Azok között, akik Vajda Ödönnel együtt tették le az érettségi vizsgálatot, a legkiválóbb volt Horánszky Nándor, a későbbi hírneves politikus és miniszter. Reá vonatkozólag az anyakönyv megjegyzése a következő: eandidi animi invenis, morum praestantia et animi sinceritate se commendat.