Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1910

54 alapján bele ne helyezkedjünk a kor belső lelki világába is és meg ne barátkozzunk uralkodó érzéseivel s ama körülményekkel és befolyásokkal, melyek a művészek szellemét is átjárták s működésüket épen ez irányban vezérelték. Ezekre szükségünk van, mert máskép nem értjük meg teljesen az előttünk levő műalkotásokat. A templom és rendház története Vánossy Antal nevéhez fűződik.

1 Ez Vánossy Lőrincnek, a székesfehérvári királyi harmincadosnak volt jámbor életű fia. Belépett a jezsuiták rendjébe s 100000 forintnyi vagyonát a templom és rendház építésére fordította. Az építőmester neve sőt arcképe is kivételesen fönnmaradt; pedig a 18. századi jezsuita és más történelmi akták hallgatással szokták mellőzni a művészek neveit. Az építkezés tehát Grabner Mihály tervei s a jezsuiták irányítása s vezetése mellett 1741 — 1751-ig tartott. A Jézus rendjének eltörlése után 1776-ban királyi rendelkezés a pálosok vezetésére bízta a templomot és rendházat. II. József rendeletére 1786-ban a kolostor katonai éléstárul szolgált, a templomot pedig kifosztván, bezárták. De pár hónap múlva a néhiet hitközségnek adták át s a belvárosi plébános vezetése alatt állott. 1813 okt. 13-tól kezdve a ciszterci rend vette át a templomot és a mellette épült rendházat. A jezsuiták, akik a 18. sz.-ban már vezető szerepet vittek a katolikus társadalom irányításában is, elfogadták templomaik s kolostoraik építésében azt a stílust, a amely kései rennaissance visszahatásaként úgyszólván egész Európa művészeti ízlésében kialakult s amelyet barokk, későbbi fejleményében klasszicizmus és rokoko stílusnak nevez a műtörténet. Vignola olasz építőmesteré az érdem, aki Rómában a Gesu templom fölépítésével kész mintát adott a későbbi barokk templomi stílusnak. Sokan jezsuita stílusnak is nevezik ez irányt, pedig Jézus társasága csak hordozója és terjesztője volt a katolikus érzület fellendülésének és templomépítésének. „Ők csak átvették és terjesztették a római barokk művészetet, de azt nem fejlesztették, lényeges elemmel nem gyarapították."2 A barokk (barocco, baroque) valami különös, keresett szabályellenes alakítást jelent. Természetszerű szükséges folyománya a renaissancenak. Nem felejtette el a renaissancetól felállított művészeti szabályokat, hogy mindenben az antik művészet a követendő, sőt igazán elmélyedt ama kérdések megfejtésébe, melyeket elődje meg nem oldott. Elméletileg s gyakorlatilag megállapította az új esztetíka szabályait, amelyeket az akadémiák szentesítettek. Egységes hatásra törekszik az építésben. Külső, belső elrendezés a legapróbb részletig egy főcélnak szolgál. „Az épület tömegeit érvényre juttató és egymással összefoglaló hatalmas párkányok alakításának művészete nagy tökélyre jut és oly hatástér el, melyről a reniassancenak sejtelme alig volt."

3 A templom belsejében a nagy világos belterületeket a kereszt •V. ö. Dr. Lauschmann Gyula: A szf. ciszterciek temploma. 2Pasteiner: A XVIII. sz. falfestmények Magyarországon. 3Pasteiner: A 18. sz. falf.