Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1907

1

8 tásom: „Mily szép így az élet, ily nevelés mellett, Istenem ! milyen édes, mily gyönyörűséges!" Ezen beszélgetések folytán lassanként megvilágosodott előttem, hogy amint az ember állati részénél semmi sem gyarlóbb, semmi sem gyengébb, úgy az ember szellemi részénél e íöldön semmi sem hatalmasabb, semmi sem erősebb. — Ezt minden embernek szem előtt kell tartani már ifjú korában, hogy szelleme hatalmának tudatában legyen, soha. kétségbe ne essék. Tud e/ a szellem diadalmaskodni az anyagnak minden vágya, minden ingere fölött. Képes legyőzni az élet összes nehézségeit, eloltani az indulatok valamennyi szenvedélyesen pusztító lángját; az emberi szellem isteni erőt rejt magában, mert magából Istenből veszi eredetét. Öreg barátom azzal kezdte, hogy gondosan kezelt irományait megmutogatta. — „Mindig jegyzetekkel kisérem olvasmányaimat, mindent feljegyzek, mi arra érdemes," — magyarázta az okos apa hatalmas köteg irás kibontása közben. —• „Ezeken az íveken például fel vannak írva fiaimnak minden helytelen tettei, hibái. Ezeket hetenként négyszemközt felolvastam fiaim előtt atyai intelmekkel s oktatásokkal kisérve. Gyakorlatilag megtanítottam őket arra, hogy hibáinkat a nagyobbakon kezdve sorba kell venni, egyenként kell velük birokra kelni, este mindig arra fektetni a fősúlyt lelkiismeretünk megvizsgálásakor, hogy ezen legnagyobb hibánk ellen milyen sikerrel harcoltunk. Mert legyőzni és kipusztítani őket csakis így lehet, egyiket a másik után. Ennek sokat köszönhetek fiaim jellemalakításában. Négyen már az életben vannak, hála érte Istennek, mind a négy kiváló ember lett és igen boldog valamennyi, Mert nem csupán testüknek voltam táplálója. Fiaim előtt, mihelyt értelmük fejlődni kezdett, gyakran ecseteltem az emberi lélek hatalmát, kincseit, szépségét. Érettebb korukban elolvastattam velük egyes kiválóbb Írónak erre vonatkozó igazságait. Mily örömük volt, mikor saját szellemi világuk értékét fel tudták fogni! mennyit nemesedtek ezekből! Hány családos embernek ajánltam ezt, és hány családapa nem fogadta jó szívvel, mondván: „Szép dolog biz ez, csak ideje volna az embernek." — Hát erre pedig rá kell érni. Gyermekeink jellemfejlesztése az első. Az a tanult ember, kivel saját lelkének szépségét, erejét, értékét meg nem ismertetik, igazi jellemmé nem fejlődik soha. Az sokszor elcsügged az élet terhe alatt. Milyen életkedvet, mily nagy önbizalmat keltett fiaimban ez a gyönyörű leírás, amit egy hírneves spanynl író tollából sugalltam szívükbe ! Ez így hangzik: „Egész egy világ a lélek, amelyet önmagunkban hordunk, de amelyről némelyek sohasem vesznek tudomást, miután annyira el vannak foglalva a múlékony földi léttel, a silány testi kívánságokkal, a külvilág sátáni csábításaival, az emberek hiú tetszésnyilatkozataival. Azonban tekintsünk saját lelkünkbe és pedig öntudatunk belsejének ablakain át, látni fogjuk, mennyi kincs rejlik benne! — Mily béke, nyugalom, örökké virágos mező, mennyei fény gyönyörködtet minden-