Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1907

105 lapokba és folyóiratokba, tartott több ismeretterjesztő előadást helyben és a vidéken. A főbb dolgozatok a következők: „A magyar helyesírás" második bővített kiadása, — szó- és névjegyzékkel. E kis munkából már 28 ezer forog közkézen. A „Lourdesi emlékeket" a Szent István-Társulat tót nyelven is kiadta a magyar mellett, Összeállította a „Szent Imre-emlékkönyvet'" (1—168 1.) melybe több dolgozatot írt. — Ugyan csak szent Imréről több kisebb cikket, fejtegetést közölt. Igy: „Szent Imre egyénisége az irodalomban." (Religióban 6 közlemény); „Szent Imre ünnepe" (Kath. Szemlében); „Szent Imre és a Mária tisztelet" (M. Kertben); „Szent Imre és szent Erzsébet az Oltáriszentség tisztelői" (P. i. e. Értesítőjében); „Szent Imre a Magyar ifjúság példaképe" (M. Kertben); stb. „Mink van szent Imréből" (Az acheni sz. Imre-ereklye történelmi ismertetése; Zászlónkban); „A metzi eucharistikus congressus" (4 közlemény); „Kódexirodalmunk értékelése" (Religióban); ^Mária mennybemenetele és megkoronáztatása" (a magyar kódexek alapján; 18 közlemény: M. Kertben). Könyvismertetések: „A Vörösmarty-Kör 40 éve" (Irta: „Lauschmann Gyula tb. főorvos) és Rónai Jácint élete és művei" (Irta: Acsay Ferenc, győri sz. Benedek r. főgimn. igazgató.) Rómában, szent Péter templomában a húsvéti országos ifjúsági zarándoklat tagjaihoz szent beszédet tartott és ott a IV. csoport vezetője volt. 5. A tanulók valláserkölcsi élete. A tanári testület az idei évben is minden alkalmat felhasznált, hogy az ifjúságot értelmének fejlesztése mellett a jó Isten imádására, az Egyház és magyar haza tiszteletére és szeretetére vezesse. E célból imával kezdtük meg és fejeztük be mindig az előadásokat; délben elvégeztük az egyes osztályokban közösen az „Angelus Domini" imát is. A téli zordabb idő kivételével az ifjúság minden nap hallgatott szent misét; sok ifjú a téli időszak folyamán is felkereste — legalább pár percre —- az előadás előtt az Oltáriszentséget, hogy imádja a jelenlevő Istent és hogy tőle erőt és segítséget kérjen napi munkájára. Szent mise után vasár- és ünnepnapokon szentbeszédet hallgatott a tanári kar és az ifjúság. Október hóban a napi szentmisén — XIII. Leo pápa rendelete alapján — közösen mondottuk a szent olvasó-imádságot; egyéb napokon az ifjúsági énekkar énekelt. Mise után majd a pápáért, majd a királyért külön ének hangzott el az ifjak ajkairól. Az ifjak magánkörében osztályonként az olvasó-imádság is virágzik. A töredelem szentségéhez ötször járult az ifjúság, és pedig: Kisasszony és Szent Imre ünnepe alkalmából, Karácsonykor, Húsvétkor és Szent Alajos napján. Többen — főleg kongreganisták — magán buzgalomból gyakrabban végezték szent gyónásukat s áldozásukat. A húsvéti szent gyónást háromnapi szentgyakorlat előzte meg. Április 22-én a ciszterci-rend templomában volt az ifjúság szentségimádáson. Az egyház s a város fogadalmi emlékünnepein a szokásos körmeneteken az ifjúság és a tanári kar testületileg vett részt. Nagyobb ünnepeken nagymisét hallgatott az ifjúság, mint karácsonykor, húsvétkor, sz. Imre és sz. Alajos ünnepén. — Őfölsége a király névilnnepén a