Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1906

10 szűkség szerint mélyítette; a renaissance és modern relief-készítők egysíkban dolgoznak. A domborművű szobrászatnak nagyon ismert termékei a pénzek és érmek. A pénznek és éremnek is mind a két felén reliefet láthatunk, amelyeknek finomabb vagy durvább kiviteléből következtetni szoktak az egyes korok műveltségi fokára. A műtörténészt inkább az érmek (medaillon) érdekelték; a pénzekkel a r.umismatika foglalkozik. Kétféle érmet ismerünk: az ötkoronásnál nagyobbat medaillonnak, a kisebbet jeton-nak hívják. A görögöktől és rómaiaktól igen sikerült érmeket ismerünk; a középkorban feledésbe ment az éremmetszés, míg a renaissance itáliai mesterei az antik példák után újra készítettek érmeket. Érmek öntése 1430-tól fogva használatos. Anyaga bronz, ezüst vagy arany. Technikája abban áll, hogy a kiöntendő érem mindkét oldalát relief alakban megmintázzák, azután erről formálható anyagba lenyomatot készítenek; ezeket a lenyomatokat egymással szemben összeillesztik s az említett anyagokkal kiöntik; a kiöntött érmeket is cisellálni szokták. Hires éremkészítők: Vittore Pisano, Albrecht Dürer és Georg Dupré. III. A festőművészet célja. A rajz. Az enkausis. Vázafestés. A1 secco és al fresco. Sgraffito. Tempera. Olajfestés. Mozaik. Intarsia. Üvegfestés, grisaille. Emailfestés. Goblins. Miniatűr. Aquarelle. Pastell. „A természet csudálatos rajzoló és utolérhetetlen színező. 0 alkotta az eget s a felhőt; ő alkotta a földet, sziklát, fát, virágot, bogárkát, kolibrit, pávát. 0 adja a tavasznak zöldjét, szürkéjét, melyet százfélekép csereberél; ő aranyozza meg az őszt, ő fehéríti meg a telet, mint az aggastyán haját. Csakhogy mindama ragyogványt, a remek csodákat, melyeket szemünk elé tár, megengedi, hogy lássuk, de meg nem mutatja. Megmutatja a festészet." (Cherbuliez: A művészet és természet. 172.) Valóban jól mondja James Mc. Neill Whistler is, hogy a természet tartalmazza minden képnek formáját, szinét és elemeit s olyan, mint a klaviatúra, melyben minden zenének hangjegyei fellelhetők. A festőművész született arra, hogy a természetből kiszemelje s tudatosan összeállítsa a benne rejlő műalkotások elemeit, hogy az eredmény szép legyen, — éppen úgy, mint a zenész is összegyűjti a hangjegyeket, megformálja akkordjait, míg a chaoszból dicső harmóniát alkot. A festő nem csak azt mutatja meg, a mit látott, de azt is, a mit érzett. Ezért mondják, hogy a kép alakra fordított, szinre váltott érzés. A festőművész célja tehát, hogy a természet s a körülöttünk létező világ egyes tárgyait sík területen, színekkel ábrázolja. E sík területek szerint van fal,- vászon,- üveg,- miniatűr s több efféle festés. Tárgyuk szerint megkülönböztetünk történelmi, arckép, genre, állatkép, csendéleti, táj s virágkép stb. festményeket. Mikép állnak most már elő e sokféle fajta festmények, erre a festés technikája tanít meg bennünket. Hogy valaki festőművész lehessen, nem elég, mint sokan a költőkről tartják,