Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1904

8 gimnázium ujjá építésére vonatkoztak. A szentgotthárdi apátság átvételekor, azokhoz tartozott, kik feltételül egy Budapesten nyerendő főgimnázium mellett kardoskodtak. Mint a társak megbízottja, a székesfehérvári társház részéről kétszer, a zirci konvent részéről egyszer küldetett mint képviselő a rend központi tanácskozmányaira. Alaghy Dezső irodalmi téren is élénk munkásságot fejtett ki. Szent Bernát néhány levelének fordítása »A kath. autonomiá«-ban látott napvilágot. »Katholikus neveléstan. Irta dr. Kerschbaumer Antal szentpölteni hittanár« cimü művet németből fordította és kiadta 1872-ben Klökner Péternél. — »Caius Sallustius Crispus munkái«. Fordította és bevezetésekkel és értelmezésekkel kísérte Alaghy Dezső. Ezen kéziratos munkáján kívül, még a következőket fordította: »A római költői nyelv« Grysar után. »P. Virgilius Maro Aeneise és Georgiconja«. Cicero sok beszédje. Homeros Odysseája. Ovidius, Horatius, Platón Sokrates védelme és Kritonja. »Miként jutott Eichenfels Henrik Isten megismerésére* (ugy látszik németből fordítva). Dittrich M K. »A házi nevelés« németből fordítva. »Az iskolaszék hatásköre és teendői«. Különféle iskolai beszédek. »Caius Sallustius Crispus munkái« c. fordítását bírálatra beküldötte a Kisfaludy-Társaságnak; Toldy Ferenc és Baksay Sándor méltónak találták arra, hogy megjelenésekor ez álljon cimén: »A Kisfaludy-Társaság pártolása mellett«, nyomtatásban azonban nem jelent meg. A társadalomban Alaghy Dezső, tanári állásának megfelelőleg, jelentékeny szerepet vitt. Alig volt mozgalom, melyben tevékeny részt nem vett volna. A Vörösmarty-, Felső- és Tóvárosi-körök, a székesfehérvári kath. néptanítók egyesülete, a kölcsönös segélyző-egyesület megalapításában, alapszabályaik kidolgozásában igen sokat fáradozott. A Vörösmarty-körnek 6 éven át volt könyvtárosa s mint ilyen a most már virágzó könyvtár alapvetője s komoly irányának kezdeményezője. Az ő indítványa volt, hogy a Vörösmarty-kört a város területén alkalmazott minden tanító díj nélkül látogathassa s könyvtárát használhassa. Indítványának az volt célja, hogy a tanítók a művelt elemek társaságába bevonassanak, s ez által szellemi és erkölcsi színvonaluk emelkedjék. »A kölcsönös segélyző-egyesület« létesítésében azon nemzetgazdasági elv vezérelte, hogy a szegényebbek főleg kisiparosok, mesteremberek érdekeit támogassa. A Felső- és Tóvárosi róm. kath. kisdedovók keletkezésében, vezetésében, felvirágoztatásában igen hatalmas szerepe volt. A székesfehérvári országos kiállítás alkalmával a gazdasági és ünnepélyrendező bizottságnak tagja, nem különben a »Horváth István ünnepély«-nek, az országos tűzoltó congreszusnak stb. egyik buzgó