Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1904
22 Én a szerepben jó ízűn S szívemből neveték: Pályámon, oh úgyis tudom, Leend ok sírni még! Igaza volt, mert az ínség, szükség csakhamar állandó vendége lett. Némethy György színésznek a szíve megesik rajta s magához hívja lakásra, a mai kiszélesített Petőfi utcába, megosztja vele ágyát, melyért havi 2—2 forintot fizettek. A színháztól havi 3—4 forint osztalékot kapott s oly nyomorban élt, hogy a különben büszke Petőfi, aki mástól nem fogadott el könyöradományokat, Pápára ír barátainak, hogy ne hagyják elveszni! Decembertől kezdve jobbra fordul sorsa, mert Fiáth alispán százon felüli bérletet gyűjtött s így jobban kihúzhatták a hónapot. Életének egyhangúságát a Szuper család barátsága teszi változatossá. Szuper Károlyhoz, mint földijéhez fordul mindjárt megérkeztekor; ő eszközli ki a direktornál Petőfi fölvételét is. Költeményeit rendesen Szuperékhez viszi át, felolvassa nekik, vagy melegedni megy át hozzájok fűtetlen szobájából. A többek közt nov. 18-án gazdája nevében Szuperékat disznótorra hívta meg, vacsora után pedig »Disznótorban« című humoros költeményét szavalta el, a melyen jól mulattak. A színészetért való lelkesedése mellett Petőfi a múzsáknak is áldoz, sokat tanul és olvas. Nagy kitüntetés, a legnagyobb éri december 4-én, midőn Bajza lapjában az Athenaeumban »Borozó« c. költeménye megjelenik; írói munkásságát maga is ettől számította. Tavaszszal felrándul Pestre, hogy Bajzának bemutatkozzék; Vörösmartyt is meglátogatja, kiről Szeberényinek ezeket írja: Vörösmartynak szembe tűntek verseim, s amint Bajzától haliám, ő a Petőfi név alatt valami régibb írót vélt rejleni. Félnapot tölték a régtől tisztelt, szeretett két férfi körében. Boldog félnap! A színi pálya csak nyomorúit kenyeret nyújt neki és ő a költészetben keres és talál vigasztalást. Szuper egykorú följegyzéseiből azt olvassuk ki, hogy Petőfi már most is inkább költő, mint színész volt; ideális gondolkodását jellemzi, hogy Megyeri, a hires színész halálán keseng; Szilveszter napján Erdős sírjához vonul ki a temetőbe, hogy az év utolsó napján a halottak iránti kegyeletnek áldozzon. Petőfi, aki Petrovics családi nevét idegen hangzása miatt nem szereti és eddig Borostyán, Rónai, Örömfi, Dalma, Pönögei Kiss Pál, Petőfi nevek alatt adta ki verseit vagy színészkedett, ezen álnevét állandóan székesfehérvári tartózkodása után veszi fel s azt világhírűvé teszi.