Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1903

54 gyot, mélyet, égetőt, nyilallót, — melyek a »nagy temetést« készítették elő. Egy kis nemzet titáni nemes fáidalma volt ez, — méltóságos és fenséges. — »Az abszolutizmus — irja Deák sógorának

1 — megrontotta az állam organikus életének minden műszereit, elköltötte három vagy talán több következő generációnak jövedelmét, kizsarolta az életerőt, földhöz verte az ipart és kereskedelmet. »Az abszolút rendszer nem árasztott boldogságot a népre, nem tette az államot gazdagabbá és hatalmában nagyobbá.«

2 Kérdezed: mi vár tehát reánk? Azt a jó Isten tudja, ember még valószínűleg sem képes megjósolni; könnyen, igen könnyen meglehet: bomlása, szétmállása Magyarországnak is, a birodalomnak is. Azon polgár, ki . . . megakarná menteni a hazát, valóban kénytelen megvallani: hogy még önmagának sincsen határozott véleménye a »miként« iránt. . . . Sok nehéz időt értem, nehezet a hazára, nehezet az egyesek politikai állására. De még nem értem időt, melyben nyíltan, bátran s belső megnyugvással ne mertem volna szembe nézni a bekövetkezhető eseményekkel, azon megnyugvással, hogy tudom, értem és érzem, mi az én polgári kötelességem minden egyes esetben, mit teljesíteni fogok, — az eredmény Isten kezében van. De most kábul a fejem, elszorul mellem: ha szembe nézek a lehetőségek azon kaoszával, mi előttünk áll s miből egy elhibázott lépés végveszélybe viszi a hazát. Engedni a kiegyenlítés miatt — kárhozatos lehet ... — Azt irod: az ország reám néz, tőlem vár'. Szerencsétlenség az országra is, reám is, ha ez igy van, mert a baj súlyosabb, semhogy én, vagy más abból megmenthetné a hazát

3 — Nem egyes ember, nem politikai párt: csak az isteni hatalom mindenhatósága képes ezekből bennünket kisegíteni:« És Isten, a magyar nemzet élő Istene, kisegítette nemzetünket. A körülményeket úgy alakította, hogy e végtelen nagy szenvedések árán, a haza bölcsének, Deák Ferencnek, ősi törvényeinken nyugvó, szigorú következtetései alapján megtörtént a kiegyezés: szabadságot kapott a magyar! — Magyar ifjak, valamennyien ismeritek, hiszen az iskolákban olvassuk, Deák első és második felirati javaslatát. Nagyon jól tudjátok, hogy ezen — de Deák bármely iratának, mondjuk a hires húsvéti cikkének, minden gondolata, minden szava az igazságosság s hazaszeretet bizonyítéka. Tudhatjátok azt is, hogy mikor a felirati javaslata megjelent, »az egész országban a nemzeti büszkeség elragadtatását szűlte«, s hogy a bécsi lapok maguk is elismerték, hogy a birodalomban senki sincs, aki e tudós okiratra meg bírna 1 Kónyi Manó: »Deák Ferenc beszédei« II. kötet, 306. 1. 2 Kónyi Manó: i. m. III. 174. 1. 3 Forster Arnold; »Deák Ferenc életrajza® 156. 1.