Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1903

110 felkeni szent olajjal, Veszprém püspöke fejére teszi a házi koronát, a hercegprímás megérinti vállát a 900 éves szent koronával: s Erzsébet fejedeIemnő Magyarország királyné asszonya. így lett ő a mienk, eljegyezve Isten trónja előtt egy nemzet hálája és szeretetének árjában. Midőn 1868-ban leánygyermeke születik, számára a magyar történelemből választanak nevet s a hercegprímás Magyarország patronájának s két uralkodó királynéjának emlékére Mária (Valériának) kereszteli a csecsemő főhercegnőt. A törvényhozás 1868-ban Gödöllőt — ezen örvendetes esemény alkalmából — mintegy nemzeti ajándékot a koronajavak közé cikkelyezi. Midőn Gizella főhercegnő 1872-ben Lipót bajor herceggel jegyet váltott, a nemzet küldöttségileg üdvözölte a királynőt. S tniiy érzelemmel fogadta a nemzet e rokonszenvének megnyilatkozását, tanúságot tesznek saját szavai: »Őszintén meggyőződve azon meleg részvétről, melyet a magyar nemzet családomat érintő minden eseménynél érez, jól esik anyai szívemnek annak nyilvánúlását önöktől ez alkalommal is hallani. Enyhíteni fogják annak idejében az elválás nehéz perceit azon forró szerencsekivánatok, melyek őt részemről, valamint az egész ország részéről a távolba kísérik és a melyek teljesüléséért az Isten áldását és hazánk szent Védasszonyának oltalmát mindnyájan esdve kérjük.« A hála és kegyelet mindenhol emléket állít nevének. A fővárosban egy közkórház, hol a szenvedő emberiség talál gyógyulást, nevének emlékét örökíti. A dunai új hid, mely a modern technika legremekebb alkotása", az ő nevének dicsőségét hirdeti. A budai várban, hol felőle annyi édes emlék és kedves történet él, a képzőművészet remeke fogja magasztalni nevét. S aki szenvedéseiben, érző szívének részvevő fájdalmában nyugalmat nem talált a földön: védő szentjének tiszteletére az »Örök imádás templomában« a hála és a hű megemlékezés élő alakja marad, ahol szüntelenül az ő lelke üdveért fog szállni az égbe az ártatlanok imája. S így lesz Erzsébet királyné a keresztény magyar nemzet géniusza. Németország szívében, a kies Lalin völgyében fekszik Marburg városa. E város reniek alkotású gót templomában alussza örök álmait Sz. Erzsébet, kinek ma ünnepét üljük. Szent Erzsébet, az Árpád-házi II. Endre magyar királynak s Gertrúd magyar királynénak harmadik gyermeke, Pozsonyban született 1207-ben s férjhez ment türingiai Lajos őrgrófhoz. E szent Erzsébet, kinek nyomában virágok keltek, kinek kötényében rózsák termettek, a szegények és elhagyatottaknak volt istápolója.