Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1900

83 De, mikor nemzetem dicsőséges és válságos történeteit szemlélgetem, lehetetlen nem látnom bennök egy felsőbb hatalom vezetőkezét, Isten ujját. Főkép újjá-születésünk idején. Századok messze ormaira tekintek vissza, de sehol annyi erő, annyi tehetség, oly magasztos lelkesedés kicsiny időkör határai között annyi nemes áldozat együtt, kizárón nemzeti ügyért édes hazánkért. A lovagkor világa újult fel, képviselői kezében a szellem ellenállhatatlan hódító fegyvere. S megindult hatalmas erővel a nemzetmentő, nagyszerű küzdelem, írók és költők, szónokok és államférfiak, amazok már jó félszáz óta, mindent tűrő, az élet csendes boldogságát, nyugalmát feláldozó elszánással törnek reményeik szebb csillaga: a magyarnak igézetesebb, boldogabb jövendője felé. Mint kiaszott mezőség mosolygó képet ölt életnövelő eső után: úgy vidúl neki a nemzeti élet kopár térsége a verítékes izzó munka alatt. Ez az a kor, melynek dicsőséges alakjairól elmondhatjuk, mit a nagy római költő mond az Elysium, a boldogok helye, lakóiról — sui memores aliquos fecere merendő — nem feledékeny érdemök tartja fenn örök emiéköket. Ez idők azok, melyeknek halhatatlan férfiai nem szolgáltak bérért, nem szolgáltak háláért; szent gondolat: a szent haza üdve, boldogsága töltötte be egész valójokat, öntött erőt beléjök, ha lankadtak a lázas munkában ; s ha kidőltek a lelkesült munkában, megdicsőült arczukról a nemzeti Genius szelleme ragyogott le bátorítón a munkabírókhoz: jutalmatok én vagyok s maradok mindörökre. Ugy van; a csiga is nagy szenvedések között termi a legdrágább gyöngyöt. így erényeink; legszebb ékességök a verítékes munkától ragyogó gyöngyös koszorú. Gondviselésszerű férfiak támadtak, milyeneket csak ezredévek szülnek: észben, erkölcsi erőben hatalmasak: tele szent lelkesedéssel, odaadással, fáradatlan munkakedvvel, mélységes hazaszeretettel. A lankadatlan napszámosok élén gr. Széchenyi István csodákat teremt: izgatásaival pezsgő életet önt az elernyedt társadalomba! jólétünk emelésén gyümölcsözőn fáradozik: a kezdeményezés, hogy méltóságos Dunánkat és Balatonunkat ringó hajók szelik, világbüszkesége lánczhidunk: az ő bámulatos tetterejének dicsőségei . . . Az ő XII. törvénye a törekvések végczélja. A jobbágy felszabadítása, törvényelőtti egyenlőség, szabad birtokjog, a magyarnyelvnek törvénybiztosította joga egyetemesen a nemzeti életben; jogok megosztása kötelességek szerint, foglalkoztatták a lelkeket. Kölcseynk magával ragadó lelkesedéssel küzd az 1832—33. országgyűléseken a nemzeti nyelv, a szólásszabadság, a jobbágy sorsának javítása