Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1900

28 Dúlva nagy szíve is. Árnyékként bolyongott letarolt hazája könyáztatta romjain. Még egyszer villant ki lelkéből szent ihlete, jósolván siralmas, hőn szerette hazájának világ-ünnepet; s azután az édes jó anyaföld kebelébe zárta szent hűségű fiát. Végrendelete azonban nekünk maradt: Isten-, király- és hazaszeretet; jog-, szabadság- és törvény-tisztelet; összetartás, önzetlen munka s a kötelesség becsülete. Mintha a maga jövendőjét látta volna egykoron: De ölel a haza, s mond örömében sírva fiának ; Mi pedig áldva fűzünk szent emlékedre borostyánt. (Zrinyi.) Mert, a ki annyit élt, Sír el nem temeti, Sírját a hála szent Kezekkel öleli. (Az ember élete.) Sírja fölött pedig a nemzet őrszeileme virraszt s a hű kegyelet. Török Konstant.