Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1899

- 17 — utánzói voltak s a levegő közbejötte által előidézett szinhatásra ügyeltek. Ezek az intim tájképek; főmüvelöjük Old Crome, nálunk Edvi Illés Aladár. Harmadszor az iskola utolsó kővetőjének, a -levegőhatás-tanát megalapító Constanble-nek tájképét a barbizoni iskola tökéletesítette és fogadtatta el Európával; nálunk Tölgyesi Arthur remekel e nemben. Legtöbb követője akadt végre a fényhatások genialis megalapítójának Turnernek; nálunk Ujváry, Grünwald s az impresionista Mednyánszky köve tik. (Keszler József.) * * * Tanulmányunk végén összegezve valamely műremek (épület, szobor vagy festmény) megítélésének és élvezésének föltételeit, a következő elveket jegyezhetjük meg: 1) Legyen a műremek természetes, mutassa a valóság látszatát 2) keressük rajta, hogy a kiváló és kedvező jellemvonások felhasználásával elérte-e czélját ? 3) megvan-e a művészi egyensúly tartalom és forma közt? 4) végre helyezkedjünk a művész és kortársai s a tanult felvilágosultabb kisebbség álláspontjára. A bonyolultabb elemezéseknél különösen az utóbbi nyomja le egyesek Ízlését és ítéletét. Saját tapasztalatunk útján szerzett élvezetünk is csak a közízlésre támaszkodva nyilvánulhat. j{aszná/t irodalmi művek: Wundt Vilmos: A lélektan alapvonalai, ford. Rácz Lajos 1898. Pilo Mario: Aesthetika, ford. Yartin József 1898. Cherbuliez: Művészet és természet, ford. Geöcze Sarolta. 1893 Jungmann: Aesthetik. 1886. Taine : Eszmény a művészetben. A görög művészet bölcselete. Az. olasz művészet bölcselete. Olcsó könyvtári kiadványok. M i 1 h o f e r : A művészet hatása. 1899. Keszler József: Az újkori tájkép. Új magyar szemle 1900. 2. füzet' Dr. Warnekke: Erláuterungen zu Seetnanns YVandbilder. Berzeviczy Albert: Itália. 1899. Lübke — Semrau: Die Kunst des Altertums. 1899. A műcsarnok, művészeti lapok. 1898. Fercnczy József: Aest. és mütört. czikkei. 1898. Beöthy Zsolt: Egyetemi előadásai. Ottoray Zoltán: A művészetek bölcselete. 1898. J)r. TCapossy €ndre. 2