Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1899

- 10 — A ruházat olyan volt, mely a tagok hajlékonyságát, mozgását és szabad fejlődését nem akadályozta. A természeti hűség ellen azért nem is vét a görög szobrász. Vagy nem a természeti hűség bizonyítéka-e Myron tehenére irt számos epigramma, melyek közül álljon itt Thewrewk fordításában egy-kettő : Én a Myroni tehénke vagyok s e talpra feküdtem Fogd tehenész a botot s hajts ki a csorda közé! vagy egy másik: A tehenét keresé a Myron, mely a többi között volt : Többit elűzte s csak úgy, — bajjal akad vala rá. A renaissance szobrászai is azért tűnnek fel különösen az előző korok conventionalis formákat követő szobrászai után, mert a természetet tanulmányozzák s Donatello pl. Szt. György szobrán a jellegzetes és természetes emberi formák alkalmazásával úttörője lett a szobrászat új irányának. Tanítványa Varochio pedig épen tündökölt ez irányban. Colleoni lovasszobrán a ló alakja természethü a legapróbb izmok játékáig; s ló és lovas tartása is a legtökéletesebb életet lehelik. Mégse találjunk a szobron csak nyers naturalismust ; mert ez magában véve műélvezetet nem nyújthat. Ki tartja szépnek az etrusk szobrászok festett, természethü szobrait? Megborzadva fordítjuk el szemeinket róluk. A szobrásznak is mint az építőnek és festőnek egyaránt lelkében kell a természetből vett elemeknek, formáknak megtisztulniok s idealisálódniok s csak mikor már a művész képzelő ereje az összhangzó és szép combinatiójában egyesítette őket varázsolhatja át őket a márványba vagy bronzba. Az ilyen természeti kép nyújt csak műélvezetet. A természetesség első követelménye a szobron, hogy részei arányosak legyenek. A görögöknek volt úgynevezett canonjuk Doryphoros ; melyben az emberi tagok egymáshoz való aránya meg volt állapítva. Tetszést nem kelthet az oly szobor, melyen pl. kis testen aránytalan nagy fej nyugszik. Vizsgáljuk továbbá a formatökélyt, a testrészek tökéletes fejlettségét s itt is a jellegzetességet figyeljük. A parthenon Theseusa vagy a Farnései Herkules minden tagja fejlett és a személyekre, kiknek testrészeit mutatják, tökéletesen jellemzők. A fejlett, kidudorodó izmok majdnem szegletes vonalai,, a lábak feszes rugékonysága, a nyak szilárd körvonalai a férfierőt, a hőst állítják az élvező elé. Mig ellenben a milói Venus vagy Thorwaldsen Hébéje lágy kerekded idomaival a valódi görög női szépség majdnem megközelíthetetlen tiszta varázsával ejt bámulatba. A térfogat is szerepet játszik a szoborművek élvezésénél. Az úgynevezett colossusok igen ritkán nyújtanak igazi műélvezetet. A bavarja vagy Caligula óriás szobrára nagyon kevesen foghatják rá, hogy szép. A