Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

— 97 — Mert igenis, a Gondviselés keze vezetett bennünket mindig szerencsés révpartba, kedves ifjak! annyi hányatások és megpróbáltatások között. Ó gyász! hogy gyakran saját bününk sodorta végveszedelembe a hazát! Nemzeti emlékeink között egyik legnagyobbra figyelmeztetem, kedves ifjak, melyben együtt szemlélhetik: sajnálatos nemzeti öröklött hibánkat: hogy a béke napjain hamar megfeledkezünk legszentebb érdekeinkről is; de láthatják egyszersmind az ivadékoknak meghatóan engesztelő, kibékítő áldozatát s a Gondviselés kegyelmét épen a ma félszázados emlékű nagy napunkat megelőző küzdelmeiben a nemzeti léleknek. Egy félszázadnál hosszabb időköz, mely vészt, halált rejtegetett méhében: 1711-től e századnak úgy a 80-as éveiig. Csak röviden jelzem az okokat. Testestül-lelkestül megtagadta a magyar nemzeti mivoltát. Kapkodott az idegen után. Lenézte, meggyalázta nemzetét: nyelvében, erkölcseiben, szokásaiban. Halálos Ítéletre készítette elő. II. József mondta ki reá az Ítéletet. Ez bűnünk. Következik az engesztelés és feltűnik a Gondviselés ujja, k. ifjak' Ez erényünk ragyogó dicsősége, ezt véssék szívükbe kitörülhetetlenül serény követésre! Megkondúlt a lélekharang a magyar nemzet fölött, mikor II. József beakarta kebelezni az osztrák örökös tartományokba, eltörülte nyelvét, elkobozta alkotmányát. Mint a kit nagy hirtelen kígyó csíp meg egész váratlanúl: jajdúlt fel a meg nem romlott magyar lélek II. József császárnak nemzet-ölő intézkedéseire. Fenségesen nagyszerű küzdelem indúlt meg, ki ifjak, a szellem, a társadalom, az alkotmányosság mezején először kisebb, azután mind nagyobb hullámokat verve. Lánglelkű íróink és költőink vívják önfeláldozón fenséges győzelmeiket a magyar nyelvért, a nemzeti lét alapjáért; halhatatlan emlékű államférfiaink az alkotmányért, a közszabadságért. A kettős küzdelem egymást támogatja. Révai, Kazinczy törekvése visszhangra talál az alkotmány-küzdelemben. Az országgyűlésen kezd az eszme terjedni, hogy a nyelvet az öt megillető helyre kell emelni, törvényben biztosítván jogait; hogy a nyelv a nemzetfentartó erö ; hogy az alkotmány épsége a nemzeti épségben gyökerezik. Munkára fel! hangzott a bátorító szó; ki kell építeni a nemzet szabadságának romlatag alkotmányát! Kultsár, Vitkovics házában, a Telekiek szalonjában állandó vita anyagát képezte a nyelv s nemzetiség állapota. Szabadabb eszmék terjedeznek az emberi jogokról is. A nép felszabadításának eszméje a rendi .állapot békói közül mind hatalmasabban foglalkoztatja a lelkeket. Nagy Pál országgyűlésen követeli a jobbágynép 7