Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

— 51 — alakját kapjuk, mely annál jobban megközelíti azt, minél alaposabb volt az apperczepczió. Az emlékezet nevelésre, gyakorlásra szorul; a legjobb emlékező képesség is sokat veszíthet, ha parlagon marad. Jó emlékezet csak testi egészség s folytonos gyakorlat mellett jő létre. Az emlékezet minősége az öröklés utján nyert agyvelőtől és természetes növekedéstől vagy tervszerű fejlesztéstől függ. Az egészséghez tartozik a jó emésztés és vérkeringés. Üres gyomorral, hideg szobában lankad a figyelem és emlékezet. Az evés alatti munka zavarólag hat, mig kedvező hatású az evés utáni mérsékelt mozgás, a munka és pihenés kellő váltakozása. Az egészséghez tartozik a jó alvás is: csecsemőnek 16—20, fiatal gyermeknek 10 — 12, serdülőnek 9, ifjaknak 8-9, felnőtteknek 7— 8, öregnek 5-6 óra. Az emlékezésben vannak individuális és tárgyszerinti különbségek. Falusi gyermeknél inkább a gépies (dalok, szósorok), neveltebb családból származóknál a fogalmi emlékezés van jobban kifejlődve. E mellett a fogalom szerinti emlékezés gyorsan működik, az értelmileg jól felfogott ismeretet némelykor soha el nem felejtjük, a gépies lassabban indul, a rajta alapuló képzet hamar elpárolog, főleg ha előrehaladottabb korban szereztük. A gépies emlékezésnek inkább az elemi oktatásban van helye. »De a felsőbb osztályokban se kicsinyeljük azt. Az érzékeknek és idegeknek begyakorlása mint czél sohasem tévesztendő el. A növendékeknek művészi kiképzését is, azaz a szemnek és fülnek teljes kifejlesztése czélját, — a melyre nézve eddig még oly keveset tettünk, — csak az itt tekintetbe jöhető idegeknek és izmoknak következetes és módszeres gyakorlása által érhetjük el. Helyesen látni és helyesen hallani nem oly k ö n n y ii s csak éveken át tartó hosszas gyakorlás hozza meg a kivánt eredményt.* ' Az emlékelés szemléleti és fogalmi lehet. Mindkettőt alkalmazhatjuk s pedig többnyire összekapcsolva, a szemléleten kezdve. Fötényező az első benyomás alatt tanúsított figyelem. A mekhanikai tanulás egészen ettől függ. Nyáron és hosszabb szünetek után a munkaerőnek hosszabb szünetelését is észrevehetjük. Az emlékező képesség ingadozó. Például egy hat sztrófás vers beemlézése nem háromszor annyi időt kiván, mint két szak betanulása, hanem sokkal többet. Az értelmes szöveget könnyebben lehet elsajátítani, mint az értelmetlent. Ezért szedik versbe a genus-szabályokat. Az ismétlést czélszerübb több időre elosztani, mint egyre. így nem egy-egy szakot kell napjában sokszor ismételni, hanem az egész, például négy szakaszu verset több napon. Törvényként tűnik fel, hogy jó a beemlézett anyagot egy óra múlva újra elővenni, a mivel sok időt takarítunk meg a további ismétlésre. 2*