Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

- 41 hogy »a mostani ösztövér nyúlfarknyi és thesisszerü füzetkék» mintájára készüljenek, melyeket helyesen rótt meg Lánczy Gyula a közoktatási tanácsban; ellenkezőleg, legyenek «kifejtök», mint ő ajánlta s mint a fran­czia könyvekben találjuk, csak túlsók adatot szorosan egybe ne tömjenek a könyvben.*) Az anyag tervszerű s szerves összefüggést feltüntető csoportosítás szerint legyen elosztva, miként fentebb érintettük. A fejezetek elején legyen egy kis áttekintés, végén az eredmény rövid összefoglalása a vezető dátumok külső s belső feltüntetésével. Nem válnék kárára az ügynek, ha az anyag mintegy a leczkeóráknak megfelelő részletek szerint volna tagolva. Ezekben a részletekben álljon minden a maga helyén, a homogén tárgyak követke­zetes rend szerint sorakozzanak. Függelékül különféle s mentől több szem­pont szerinti tabellákat, summariumokat lehet adni, milyeneket kívánatos hogy a tanulók kellő utmutatás szerint magok is készítsenek. A tankönyv előadása feleljen meg a nyelv és stílmüvészet követel­ményeinek. Hangja legyen nemesen emelkedett, mégse modoros, az igazság s erkölcs forrásából fakadó, stílje legyen világos és takaros, folyékony, de nem szétáradó, energikus, de nem darabos. Nyelvezete legyen művésziesen magyaros, üde, nem az a bágyadt, kiaknázott, színtelen iskolai nyelv, melyen a leg­több tankönyv megszólal. A könyv tipusza a tartalom belső logikáját kövesse. Emelje ki a lényegest, tüntesse ki a tagolásokat. Szóval, hogy Baumeister munkájának tanácsait e helyt se mellőzzük, a tankönyv ne tabellaszerü, hanem megfelelő nagyságú legyen, se sok, se kevés anyaggal s okos beosztással, ne legyen benne, mi ellenkezik a tör­téneti igazsággal; előadása nem annyira elbeszélő, mint inkább értesítő, leíró, tanító legyen. Kerülje a novellái vagy szónokias hangot, az élénkítés-, lelkesítésre szánt epitheton ornansokat A tankönyvnek nem mulattatni kell, hanem hogy örömmel tanuljanak belőle a tanulók.**) Szerintünk a könyv tekhnikai összeállítása sem mellőzendő. Nagyban képes a tanulás kedvét emelni vagy csökkenteni, hogy milyen a könyv kiállítása, alakja, nagysága, papírja, betűje. De e tekintetben nem akarunk normát felállítani, csak kívánatosnak tartanok, ha az illetékes főhatóság figyelmét erre is kiterjesztené. A tanulók oly különböző nagyságú és alakú könyvet használnak, térképet, szótárokat s egyéb füzeteket, hogy azok kezelése, iskolába, haza hordozása, mikor 4 -5 órára valót kell magokkal vinniök, főleg kisebb tanulónak nem kis nehézséget okoz. A tankönyvek külső alakját, nagyságát meg kellene határozni. Mi a tankönyv szövegébe mentől több képet, szemléltető rajzot kívánunk, követelünk, még pedig úgy, hogy azok a szemléltetések kellőkép *) Közokt. Tanács Naplója, 48. 1. **) Baumeister i. m. III. Erste Halfte VIII. 21. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom