Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

— 39 — hogy a történeti főbb alakulásokat, helyeket mind meglehetne szemléltetni. Kívánatos volna, hogy ne csak egész kontinenst feltüntető, hanem egyes részletes viszonyokat, helyeket bemutató kisebb történeti térképpel is rendelkeznénk. Jobb is a térkép, ha nem foglal el nagy helyet, könnyebb kezelni iskolában s elhelyezni a szertárban. Helyes, ha a Launitz-, Langl-féle képek s egyéb fénynyomatok, gipszminták megvannak az intézetben. De részünkről még kívánatosabbnak tartanok, ha már maga a tankönyv bővelkednék ily földrajzi s műtörténeti illusztrácziókban s pedig nem mázolásokban, hanem élesen megrajzolt tetszetős képekben. Elengedhetetlen, hogy a reformiskola munkarendjében a történeti kirándulások nagyobb helyet foglaljanak, mint a régiben. Kirándulás alatt pedig nem csak a helyi s közelebb eső történeti érdekű momentumok megtekintését értjük s nem főkép ezt. A közeli dolgokról különben is van már némi ismeretök a tanulóknak. Első sorban a főváros történeti gyűjteményeinek, műtárgyainak megmutatását sürgetjük. Hogy ez lehetséges legyen, a kormányzatnak meg kell könnyítenie a tanuló, tanár mozgását, utazását, a mi igen helyesen csak imént képezte vita tárgyát a parlamentben. De közre kell működnie a társadalomnak is, hogy mint külföldön s mint az ezeréves emlékünnepen hazánkban is történt, ne mulaszsza el megjelölni, felújítani a nagy idők, nagy történetek, nagy alakok emlékét, a mi a történeti érzék s az azon alapuló erkölcs-, törvénytisztelet, _ alkotmány- s fajszeretet legjobb nevelő iskolája. Törekedni kell, hogy ily emlékek, mult hagyományokat őrző gyűjtemények vidékül is keletkezzenek, mert csak akkor egészséges a test, ha nem csupán a központban, hanem a legtávolabbi részeken is érzik a szívverés működése. Taneszközeinkből hiányoznak egyes grafikus feltüntetések, tabellák, summariumok, melyek nem csak a tankönyv függelékeűl szerepelhetnének, hanem czélszerű módon a tanterem vagy folyosó falain is függhetnének s becses szolgálatot tehetnének a történet tanításának. Tankönyveink, eszközeink hibái- s hiányainak feltiintése után áttérünk a jó tankönyv kellékeinek meghatározására, a miben folytonos tekintettel leszünk a külföldi irodalomra s hazai viszonyaink követeléseire. Azon külföldi kézikönyvek közül, melyeket megvizsgáltunk, a németekről azt találtuk, hogy bár kissé terjedelmesen, sok névvel, tömötten, mégis nagyon világosan adják elő az anyagot. A kultúrtörténet háttérbe szorul bennök. Térképet s egyéb illusztrácziót nem adnak, de nyújtanak világos földrajzi áttekintést s gazdag időmutató táblázatot. A belgiumi könyvek ügyesen osztják be az anyagot, a kultúrtörténetet, főleg a francziát és hazait kellő figyelemben részesítik, a fejezeteket helyesen tagolják, a tárgyat világosan csoportosítják. Számos földrajzi képet s szemléltető rajzot hoznak. Terjedelemre a mi könyveinkkel egyezők. Az olasz könyvek az ő nagy heti óraszámuknak megfelelően igen